2009.03.03.

ADÁS ÉS ELFOGADÁS

Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. március 01.

Máté 6/33 „Hanem keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek.”

Dicsérjük az Urat!

Az adás és a fogadás alapelvéről fogunk a mai napon beszélni. Nagyon sok tanítás áll rendelkezésetekre, az Interneten hallhatók ezek. Letölthetők a gyarapodással kapcsolatban a korábbi években történt tanítások is. Istennek az a szíve kívánsága, hogy titeket gyarapítson.

Máté 25/29 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.”

Ebben a versben megtalálhatjuk Istennek a tervét, hogy Ő miként tervezte, hogy – adakoznunk kell és utána kapunk is.

Semmit nem hagyott ki a Biblia, amit Isten a mi életünkre tervezett, hogy mi azt megéljük, hogy megvalósuljon az életünkben. Minden megtalálható a Bibliában a szellem, lélek, test vonatkozásában is, semmit nem hagyott ki Isten az Ő Igéjéből, ami szükséges az életünkhöz.

Benne van, ami a szellemünket, lelkünket és a testünket illeti. Minden, ami az életünk vonatkozásában szükséges, az benne van a Bibliában.

Az Imakönyveinkben megtalálhatjátok Isten Igéjét, hogy miként lehet élni a megvallásainkkal. Ezek már több nyelven is megjelentek. Most készül az angol és a héber nyelvű kiadás is.

Tehát az adás és a vétel, - a fogadásról beszél Isten. Nem csak anyagiakra vonatkozik ez, megbocsátás vonatkozásában is és a szeretet adásában, fogadásában is. Amikor az időnket adjuk az Úrnak, mert szolgálatra adjuk oda az időnket, a képességeinket, és a tehetségeinket is az Úrnak.

Nem csak a pénzről szól tehát ez a vers, bár az is benne foglaltatik.

A pénz befolyásolja mindannyiunk életét, életünk minden területére kihatással van, hogy van pénzünk, vagy nincs.

Három szolgáról esik szó ebben a példázatban, akiket az uruk megbízott bizonyos mennyiségű pénzzel, míg az uruk elment egy másik országba, hogy ott vegyen egy másik királyságot magának.

Az úr a szolgáinak öt, kettő és a harmadiknak pedig egy talentumot adott.

Elment egy másik országba, hogy ott királyságot vegyen magának, hogy ott megkoronázzák és addig a szolgáira ráhagyta az erőforrásait, hogy azokkal úgy gazdálkodjanak, hogy azok növekedjenek. A két szolga megduplázta azt, ami rájuk bízatott, az egyik az öt, a másik a két talentumot.

Mind a ketten megduplázták, ami rájuk bízatott, a harmadik akinek egy adatott, elásta azt.

Amikor az uruk visszatért, nagyon elégedett volt az első két szolgával.

Azt mondta, - mivel ezt tettétek, így bántatok azzal, amit rátok bíztam, még többet adok néktek. És mind a kettőjüknek ugyanazt mondta pontosan.

Mit mondott annak a szolgának, akinek az egy talentumot adta és aki azt elásta? - Gonosz szolga!

Látjuk, hogy mi az, amit Isten a kezünkbe helyez, és mit vár el tőlünk. Amit a kezünkbe helyez, elvárja tőlünk, hogy azt az Ő dicsőségére használjuk fel. Amit a kezünkbe helyez, azért adja, hogy a saját szükségleteink betöltődjenek általa, másrészt a felesleget Isten királyságának a dicsőségére fordítsuk. A jó hírnek a terjesztésére és az Evangélium előbbre vitelére fordítsuk ezt a felesleget.

/21/ „Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe.”

Emlékezetem szerint egy másik fordításban szerepel az is, hogy – most az igazi gazdagsággal is meg tudlak bízni, ami nem más, mint Istennek a kenete. Azért tudja az Úr többre bízni őket, mert megbízhatónak találta őket azon a kevesen, amelyet nekik adott.

Fel kell fedeznünk azt, hogy mindenünk, amink van, Istentől jött. És mi jó sáfárai vagyunk csak annak, amit Isten a kezünkbe helyezett. És az Igéből kapunk útmutatást arra, hogy egy részét annak, amit nekünk adott, hogyan fordítsuk vissza a királyság javára. És elvárja tőlünk, hogy mi növekedésre jussunk azzal, amit ránk bízott, mert azt a szolgát, aki nem hozott elő növekedést, gonosz szolgának nevezi.

Ezért az Úr elvette azt az egy talentumot tőle, amit elásott, nem fordította semmire és annak adta, aki jobb sáfárnak bizonyult.

Annak adta, akinél azt látta, hogy ami rábízatott, azt az Evangélium javára fordította.

/14/ „Mert éppen úgy van ez, mint az az ember, aki útra akarván kelni, elé hívatá az ő szolgáit, és amije volt, átadá nekik.”

Ez tehát arra enged következtetni, hogy ez hasonlat arra, amikor Jézus Krisztus felment az Ő királyságába, a mennybe.

Felkent királyként ment fel a mennybe, és olyan nevet hagyott ránk örökségként, amely minden név felett való. Megkoronázott Úr lett, az uraknak Ura és a királyok Királya lett. Amit tett, mielőtt felment a mennybe, a tizenkét apostolára hagyta az Ő hatalmát és kijelölte őket, hogy vigyék tovább az Ő munkáját. Jézus az emberre hagyta az Ő hatalmát. És az Ő képességeit hagyta rá az emberre, hogy abból növekedést hozzon elő.

Az ember kezébe helyezte, és ott hagyta az Úr mindazt, ami az Ő birtokában volt, amilye volt. Tehát amikor Ő elment a földről, akkor az apostolok kezébe helyezte mindazt, ami a birtokában volt.

Azért tehette ezt meg, mert Isten egy olyan nevet adott neki, amely minden név felett való, mind a mennyen, mind a földön és mind a föld alatt.

Az Ő hatalmát és az Ő uralmát itt hagyta a földön az embernek, és az Ő képességeit és minden mást is, itt hagyta az emberiségnek.

Jézus valamennyiünkre ráhagyta ezt. Elvárja Jézus azt valamennyiünktől, hogy ezt használjuk is. Ránk hagyta, és azért hagyta ránk, hogy azt használjuk, és miközben használjuk, az megsokasodik, megnövekszik. Ránk hagyta azt a képességet is, hogy tudjunk hinni Istenben, és hogy tudjunk hinni abban, hogy az anyagiak jönnek az életünkbe, és elvárja, hogy ezt az anyagiakat a saját életünk szükségleteinkre használjuk a saját életünkbe. De azt is várja tőlünk, hogy ezekből az anyagiakból fordítsunk Isten királyságának építésére is. És mindezt azért, hogy Isten királysága növekedhessen.

Isten azt mondja, hogy – ha te ezt megteszed, akkor én gondoskodom arról, hogy azok az anyagiak növekedjenek a te életedben. Dicsérjük ezért Istent. És én ennek egy bizonyságtétele leszek az életemben.

Jézus, amikor visszatér abból az országból, ahol most van, - a mennyből, akkor nekünk, az emberiségnek több lesz a birtokában, mint akkor, amikor elment.

Olvassuk a Róma 12/3-ban, hogy nekünk adta a hit mértékét. Nem egy mértékét, hanem – a hitnek mértékét!

És minden újjászületett ember itt a földön rendelkezik a hit mértékével, ott tudjuk kezdeni, és onnan növekszünk a mértékben mindannyian. És tőlünk függ, hogy hogyan növekszünk, mert tudjuk, hogy - a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Nem jön imádság által hozzánk. Ahogy növekszik az, amiben hiszünk, ha azon cselekszünk is, amit hiszünk, az a hit, amikor megcselekedjük azt. Ehhez az szükséges, hogy az elménket megújítsuk, hogy az elménk gondolatai ne a testünk láthatójával értsen egyet, hanem a szellemi valósággal.

Túl sokan vannak azok, akiknek az elméjük szabadon száguldozik mindenfelé és ezt pedig uralni kell. Ki kell böjtöltetni gondolatokat. Híreket, barátokat ki kell böjtöltetni magunkból, vagy akár családtagokat, vagy ostoba könyveket, amiket abból olvastunk.

/13/ „Vigyázzatok azért mert, sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljön.”

Ezzel a szóval, hogy „vigyázzatok” azt mondja, hogy figyeljünk arra, hogy az Atyánk dolgait cselekedjük, mert bizony lesz egy óra, amikor Ő visszajön!

És azt akarjuk, hogy Ő meg legyen elégedve mindazzal, hogy mi miként használtuk fel a kezünkbe helyezett talentumokat.  Azokat, amiket Ő helyezett el az életünkbe. Mivel nem tudjuk, hogy melyik órában jön vissza, ezért állandóan vigyáznunk és figyelnünk kell arra, hogy az erőforrásokat, amiket Ő a kezünkbe helyezett, az életünkbe elhelyezett, azokat helyesen használjuk fel az Ő királyságára.

Pál tanítja, hogy – áron vétettetek meg és figyeljetek arra, hogy többé nem a saját magatokéi vagytok. Mert Istené vagytok, Istenhez tartoztok. És az igazság az, hogy nem azért küldettünk ide a földre, hogy úgy cselekedjünk, ahogy nekünk tetszik. és azt tegyük, amiről mi úgy gondoljuk, hogy az úgy helyes. Azért küldettünk a földre, hogy azokat cselekedjük, amelyek Istennek vannak tetszésére az életünk vonatkozásában, amelyek az Ő szemszögéből tekintve helyesek. Sokan gondolkodnak úgy, hogy miután újjászülettek és beteljesedtek Szent Szellemmel, nyugodtan tehetik azokat a dolgokat, amelyek az ő tetszésükre vannak.

De Isten nem azért üdvözített és tett téged szabaddá az ellenség kezéből, hogy most már azokat a dolgokat cselekedd szabadon, amik neked vannak tetszésedre. Ami az Ő tetszésére van és valójában ezért tett téged szabaddá, hogy a saját szabad akaratunkból azokat cselekedjük meg, amelyeket Ő tervezett el számunkra, azokat a jó cselekedeteket. Vagyis valójában nem arra vagyok szabad, hogy azt tegyem szabadon, amik nekem tetszenek.

A bűnnek a hatalmától tétettem szabaddá. Teljesen szabad vagyok tőle!

És ez tesz engem lehetővé és elérhetővé arra, hogy azt cselekedjem, ami Istennek tetszik.

Vagyis egyetértésben lehetek Pállal, aki azt írja, hogy nem vagyok többé a bűn hatalma alatt. Mert nem vagyok többé a törvény alatt, amelynek ismerete által volt ismeretes a bűn. Mert én Istennek a kegyelme alá tartozom. Isten teljesen szabaddá tett engem arra, hogy azt cselekedjem meg, ami az Ő tetszésére van. Vagyis van szabadságom, hatalmat adott nekem az ördög felett és bármely képessége felett, hogy csak azt cselekedjem, amely Istennek tetszésére van.

Mostantól kezdve csak az én döntésem, az én elhatározásom, hogy szabadságomat arra fogom használni, ami az Ő tetszésére van. Látnunk kell ezt a szabadságot.   Dicsérjük az Urat!

Az emberek megsértődnek sok esetben, amikor kijelentem, hogy – nem vagyok semmilyen törvény alatt. Még azt is elmondhatom nektek, hogy a szeretet törvénye alá sem vagyok rekesztve, mert a szeretet kiárasztatott bennem, egyszerűen árad.

Tehát ez egy kulcsfaktor Istennel való egész együtt járásunkban.

Mert szabaddá tétettem és szabad akaratomból azt is választhatom, hogy nem fogom cselekedni Isten akaratát, - de a szabad akaratomból azt választom, hogy az Ő akaratát cselekszem.

Nem tanítok ma erről, de létezik egy másik élet, mint hogy tizedet fizetek és adok. Én nem tizedfizető és nem adakozó vagyok, hanem magvető. Ez egy más élet. Az Úr maga mutatja meg nekem, hogy hol mennyit adjak. Ez a magas élet, ez a gyarapodó élet. És ez felette van a másik kettőnek. Az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen megad nekem mindent. És az Ő hatalmas nagysága által megsokszorozza az elvetett magomat. El fogom majd ezt magyarázni nektek.

A magvető életét élhetitek akkor is, ha pl. nyugdíjasok vagytok és nincs semmi pénzetek most ebben a pillanatban arra, hogy elvessed.

A nyugdíjas számlára is létezik egy terv Istennél. Mert a jövedelmünknek semmi köze hozzá. Nagyon sok áldás van ebben és nagyon fontos ezt megértenünk és hinni ebben.

És ha azokat a dolgokat cselekszed, amelyek Istennek a tetszésére vannak, amelyekre teremtett téged, akkor Istennek a tetszéséből kiáradva megáld téged. Nem tud mást tenni, megáld téged. Nem figyel arra, hogy mekkora a csésze.

Anélkül, hogy megsérteném a magyarokat, ha úgy töltenénk, ahogy Isten tölt a csészébe, öntöm, öntöm, - köszönöm, köszönöm, de nem figyelek rátok, csak öntöm és öntöm. Isten ilyen, túlcsordultig önti.

Mi meg, amikor félig van a poharunk, elkezdünk kiabálni, hogy – elég, elég, köszönöm!  Isten nem figyel rá, hogy mit mondunk, csak önti.

Ez Istennek a természete, több mint ami elegendő. Isten nem ígérte meg soha az Írásokban, hogy azoknak teszi ezt meg, akik a saját dolgaikat teszik az életben.

Azoknak ígérte meg ezt a növekvő gyarapodást, akik a saját szabadságukat arra használják Krisztusban, hogy az Ő előre eltervezett akaratát cselekszik meg az életükben, és nem arra használják az ő szabadságukat, hogy másoknak sértéseket és megbotránkozásokat okoznak. Szabadságukat arra használják, hogy kimutatják a szeretetüket mások felé.

Beszéltem egy asszonnyal évekkel ezelőtt, üdvözült az alkalmunkon, már másodszor, harmadszor jöhetett, és valaki megsértette, csúnyán megsértődött, azóta nem jött vissza. Jövő vasárnap ezért arról fogok beszélni, hogy hogyan lehet magadat megvédelmezni attól, hogy a gyülekezetben bántások, sértések érjenek.

Mert a másik száját nem tudod uralni.

Visszatérve a mai témánkra, egy olyan Istent szolgálunk, aki a természetfeletti növekedés Istene.

Mondja az Írás, hogy – Gyönyörködjél a te Istenedben, és Ő megadja szívednek minden kívánságát. Zsoltár 37/4-ben olvassuk ezt.

Egyszer Haginhoz odament egy asszony és azt mondta neki, hogy a teljes gondomat nem akarom Istenre bízni, a fele elég lesz, ha azt átveszi tőlem.

Isten azt akarja, hogy minden gondodat, valamennyit rá tegyed, majd Ő gondoskodik rólad, és majd Ő fog téged harmincszoros, hatvanszoros, százszoros növekedésben megáldani.

Tudok egy gyülekezetet, ahol az emberek ezt leszállították tízszeres növekedésre, mert nincs kép bennük a többiről.

Lehet, hogy az elején a megduplázás elég ahhoz, hogy azt el tudd hinni.

De Isten az áldások hangulatában van állandóan, meg akar minket áldani, bőségesen, magasan a fölött, mint ahogy elgondolnánk, vagy kérnénk.

Az egyik pásztorunk, ahogy Izraelben imádkoztunk, hallotta Isten Szellemét a szívében, hogy 40 millió euróval fog minket megáldani Isten. Elfogadjuk. Ekkora összegről soha nem gondolkodtam. Egy másik testvérünk is kapott ilyesmit a szívében, de ő ki sem merte mondani. Mert a gondolkodásunk felett magasan felette van, és nem merünk gondolkodni rajta. Ezért helyez minket az Úr gazdag emberek köré, hogy legyen egy képünk róla és elmenni a gyülekezeti alkalom után olyan helyre, ahol a gazdagok isszák a kávécskájukat, és annyi pénzt kifizetnek a kávéjukért, szükséges ez, hogy a bennünk lévő kép megváltozzon, módosuljon. Mert Istennek az a szándéka, hogy minket megnövesszen, hogy továbbvigyen minket annál, mint amit magunktól képesek vagyunk gondolni.

Amikor növekedtünk és felcseperedtünk akkor sem tudtunk ilyeneket gondolni. Az első, amiből szeretne Isten minket kivenni az a hiány, és a szegénység mentalitás gondolkodásmód. Mert az, hogy Ő mit tartogat számunkra, fel sem tudja fogni az agyunk. Isten ezt akarja megtenni értünk.

Egy dolog biztos, ha Istennek engedelmes vagy, akkor soha nem fogsz lefelé hanyatlani. Az ördög teljes munkaidőben fog a füledbe suttogni, hogy ha Isten akaratát cselekszed, akkor tönkre fogsz menni, akkor lefelé fogsz menni és elsüllyedsz, és soha nem fogsz sikerre jutni.

Minden pénzedet odaadod annak a gyülekezetnek?

Először is minden pénzét még soha senki nem adta oda a gyülekezetnek, ez az első hazugság. Az ördög ilyen nagyokat hazudik, dolgozik az agyunkon. Mindannyian adtunk már az Úrnak amennyit kért tőlünk és mutatott, hogy adjunk. És aki elkötelezi magát, hogy Isten alapelvei szerint fog élni, Isten még soha nem hagyta, hogy a lefelé menő ágban elhanyatoljon.

Eljön az idő, amikor azt mondod, hogy – ma elkezdem Őt követni, és ha a dolgok azonnalra nem változnak meg, nem fogok elbátortalanodni. Nem fogok elcsüggedni, mert van a jövő hónap és a jövő hónapban is elvetem a magomat. Mert értem a mag alapelvét, hogy a mag hogy működik.

Én szeretem nézni a földművelést, ahogy az elvetett magból az új élet kikel. Az egyetemen is ezt tanultam és ebből szereztem diplomát. Amikor elültetünk egy magot, akkor annak a magnak életre kell kelnie és annak utána növekednie kell, és teljes termő korba kell kerüljön, és utána jön csak az aratás. Én elhatároztam a szívemben, hogy csakis Isten alapelvei szerint fogok élni. Amikor az ember magvető lesz, soha nem tudja, hogy melyik mag fogja meghozni azt a hatalmas áttörést.

Az, amit legutóbb tettünk Izraelben, az áttörte a mennyek ajtaját és az áldások ránk zuhantak vele.

Ezért én megvallom a számmal, hogy én bőségesen áldottja vagyok Istennek, addig is megvallom, míg az megjelenik az életemben!

Ebből nagyon sok már megmutatkozott. Az Ő Igéjében minden egyes alapelvét tisztelettel kell tekinteni, nem lehet, hogy kiválogatjuk, hogy mely alapelveket vesszük magunkhoz és melyeket nem, mert Isten azt akarja, hogy a Szellemét kövessük mindezekben az alapelvekben. A betűben ott van a kötés, ha úgy veszed, a Szellemben pedig a szabadság. Az is ott van, hogy bocsássatok meg egymásnak, az is ott van, hogy szeressétek egymást, az is ott van, hogy adjuk oda egymásnak a pénzünket. És Isten nem akarja, hogy az egyik alapelvet gyakorolván a másikat kizárjuk, mert vannak közöttünk olyanok, akik meg nem bocsátásban járnak. És ha egy pásztorról van szó, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy elment az esze, ha ezt teszi.

Mert ez nem jó így, nem működnek a többi alapelvek sem, mert mindegyiket bele kell dolgoznunk az életünkbe.

Miért? Mert Isten azt akarja, hogy növekedjünk. Azt hiszem mindannyian akarjuk, és nyisd meg a mennynek az ajtaját. Dicsérjük az Urat!

Nagyon fontos ez mindannyiónknak, főleg ebben a mai időben.

Zsidó 4/1 „Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az Ő nyugodalmába való bemenetelünk ígérete, nehogy valaki közületek későn jöttnek számítson.”

Ez a nyugodalom, amiről az Ige beszél, nem azt jelenti, hogy az ágyban lustálkodsz. Egy mennyei áldásról szól!

Azok az áldások, amelyeket Isten az életünkben meg akar valósítani, azok mennyei áldások. Nehogy valaki úgy számíttassék, mint aki későn jött. Isten azt szeretné, ha sokkal magasabb szinten élnénk, mint hogy hónapról, hónapra, csak fizetésről fizetésre legyünk.

Tehát ebből a rendszerből ki akar hozni és Isten áldásainak az ígéret-rendszerébe akar felvinni. Egyedül hit által tud oda minket felvinni, ha a hitünket kiépítjük az Ő alapelveinek hitrendszerébe.

/2/ „Mert nékünk is hirdettetett az Evangélium, miképpen azoknak, de nékik nem használt a hallott Ige, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották. „

Itt is voltak olyanok, akik ültek, hallgatták az Igét nagyon hosszú ideig, de soha nem érték el azt a mennyei áldottság szintet. Nekik is hirdettetett pedig az Evangélium, de nem használt nekik a hirdetett szó.

Látod: - nekik nem használt!

Tehát van egy lépés, ami kell még ahhoz, hogy az a hirdettetett Ige neked a hasznodra legyen.

Pl. a részvénypiacok és üzleti vállalkozások is arra vannak rendelve, hogy te abból hasznot húzzál.

Azért nem használt nekik, mert nem vegyítették cselekedetekkel, ami tudjuk, hogy a hit cselekedete. Egy dolog, hogy a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által, de van egy másik része. Miután az Ige hallása hitet hozott neked, ez a belső hit magával kell hogy hozza, az azzal összhangban lévő cselekedeteket is.

Vagyis ha hiszünk valamiben, akkor annak megfelelően kell cselekednünk is. Más szóval, ha főztél valami jót, akkor azt meg is eszed. Nem jutsz el tehát a mennyei áldások elvételéhez, hogy azt megéld, ha a szívedben felépült hit mellé nem kapcsolsz cselekedeteket is.

Vagyis amit te kimondasz, hogy ebben és ebben hiszel Istennél, ahhoz cselekedeteket is kell felfűznöd.

Tizenhat évvel kb. ezelőtt történt, hogy egy nyomorék ember, vallásos ember volt, biciklivel, a nyájához ment, hogy a bárányait meglátogassa. Már elég rég nem járt a lábán, tehát miután meggyógyult történt, és ahogy kerekezett, belehajtott egy gödörbe és felborult a biciklivel. Próbálta menteni a biciklit és saját magát is és egy autó odaállt mellé és kiszóltak belőle, hogy – nem szégyenled magad, hogy ilyen részeg vagy már ilyen kora reggel? Nagyon megmaradt bennem ez a történet.

Fiatal korában papnak készült és kitartóan tette a megvallásait.

Mindkét imakönyvet minden nap végigmondta. És még a saját megvallásait is. Hétről hétre tette ezt és a fájdalmai még mindig gyötörték és ő ellenállt és mondta-mondta a megvallásait, de rossz irányba haladt, a fájdalmait nem dorgálta meg Jézus hatalmával, csak az imakönyvből mondta a megvallásokat. És vette a botját és bottal járt és a szobájában éppen olvasta az imakönyvét és meglátogatta őt az Úr Jézus személyesen. És azt mondta neki, hogy – Mi közöd ahhoz a bothoz? És elment.

Mi volt a probléma? Hogy megtette a hitmegvallásait, de nem volt mellette megfelelő cselekedet. Megtette a megvallásait, de nem úgy járt, ahogy kellett volna. Nem állt ellen az ördögnek. Volt hite, megtette a megvallásait, de nem voltak meg a vele egy vonalban lévő cselekedetei. Nagyon egyszerű ez. Elolvasod, hiszed, kimondod!

A megvallásai mellé nem csatolta a cselekedeteit. Sokan vannak, akik hiszik és az Igét, magukhoz ölelik. - Jaj de jó volt ez az üzenet. De nem használják, mert nem cselekszik meg az életükben. Pedig az hozza valóságba az erőt.

Az az Ige, amiről mondják, hogy hisznek, soha nem válik a javukra, mert nincsenek meg mellé a cselekedeteik.

Hiszek a tizedfizetésben, hiszek az adakozásban, de addig, amíg nem kezded azt gyakorolni, addig az áldások nem tudnak megteljesedni az életeden, - amit az hozna.

Azért, mert a hitünk nem teljesedett be. A hitünknek úgy kell teljessé válnia, hogy az valóban bevisz minket abba a nyugodalomba. Olyan mennyei áldásokba visz be minket, amiket a föld soha nem képes számunkra biztosítani.

Amit Isten ad nekünk, azt a világi ellátásrendszer képtelen megadni. De az Evangélium képes egyedül arra, hogy meghozza az életedbe, akkor, amikor megcselekszed mindazt, amiben hiszel és kimondtad, hogy hiszed és meg is cselekszed.

Mondtam mindig, hogy meg kell alapozni a szívünket. Mit értettem ez alatt?

Azt, amiben hiszünk, azt meg kell erősíteni a szívünkben. Az emberek mondogatják, hogy hiszek Istenben, hiszek a tizedfizetésben, ebben és abban, de amikor megnézed az életüket, nincs mellette a hitüknek megfelelő cselekedet sor.

Az Ige cselekvőjének lenni, hozza magával a szellemi növekedést. És felnövekedhetünk szellemileg, és az elménk megújul az Igével. Egészséget és gyógyulást akar hozni a testünknek és az életünkben anyagi áldásokat, megnyugvást akar hozni az Úr. És mindezt természetfeletti módon.

A nékik prédikált Ige nem használt, mert nem cselekedtek a szerint, amit hallottak. Jézus úgy mondja ezt, hogy – akinek van füle a hallásra, az hallja.

Nézzétek csak, hogy Jézusnak is hallotta mindenki a szavát, mégsem hallotta „meg” mindenki. Nem mindenki tudta elfogadni azt, amit hallottak. Ezért nem voltak cselekedeteik a mellé, amit hallottak és ezért nem cselekedtek hitben.

Mert akinek van füle a hallásra, az hallja. Mikor meg kell az Urat hallanunk, az nem a fizikai fülünkre vonatkozik. Az Igének be kell hatolni az elménkbe, és az az ajtó a szellemünkre. És akkor az az Ige a szellemi eledel beleesik a szellemünkbe, a talajba, ahol megfogan.

És a mellé párosuló cselekedetek visznek be minket abba a nyugodalomba, amiről az Ige beszél.

Amikor bejutsz abba a nyugodalomba, azt az jelzi, hogy nem fog érdekelni, hogy mit mond a világ a hírekben, hogy hol fent, hol lent vagyunk, mert te az Igén állsz. Te a Mindenható Istennek az Igéjén állsz és a szerint is cselekszel. Mindegy, hogy mit hallasz a világban, mert te már hallottál a menny hangjától. Istennek a szava hatalmasabb, mint a TV-ben a hírek, a hitetleneknek a hírei. Isten Isten, és nem képes hazudni. Isten Igéje az igazság és nekünk mellé kell fűzni az azzal összhangban lévő cselekedeteinket.

Kenneth Hagin egy alkalommal azt mondta a gyülekezeti stáb előtt, akik azt kérdezték tőle, hogy – most mit fogunk tenni, mert anyagilag tönkrementünk. 

Kenneth Hagin azt mondta nekik, hogy úgy fogunk cselekedni, hogy az Ige az igaz, ezt fogjuk tenni és természetesen át is törtek rajta.

Az izraeli sereg, akik kijöttek Egyiptomból, ellenálltak Isten Igéjének, nem akartak engedelmeskedni Istennek, és nem akartak Mózesre sem hallgatni. Ezért az a generáció, a 20 éven felettiek, kettő személy kivételével, mind meghaltak a pusztaságban, nem mehettek be az ígéret földjére.

Az engedetlenség Isten felé nem tud minket a többhöz vezetni. Ragaszkodni ahhoz a szűkös kis dologhoz, amink van, azt eredményezi, hogy egyre kevesebb lesz.

Józsué 1/8 „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádból, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jószerencsés a te útjaidban, és akkor boldogulsz.”

Dicsérjük az Urat ezért és ez mutatja, hogy a gyarapodásunk, a boldogulásunk Isten Igéjéből jön.

És a János 1 fejezetéből tudjuk, hogy az Ige testté lett, - kezdetben vala az Ige.

Az életünkben a legfontosabb dolog, hogy higgyük, hogy ezek az Írások értünk irattattak meg. Hinnünk kell, valamennyiünknek mondania kell az Írásokat.

Ezek az Írások értem írattak meg, értem és nekem, ezért hinnem kell benne! Ámen!

Bizony neked irattak. Ha hited van a magban, akkor bizony bedobod a földbe, nem figyelsz a testedre, nem hagyod, hogy a tested uraljon téged.

Befogadtuk a Szent Szellemet minden bajunk elhagyott minket.

És szólunk a rákhoz, hogy rák te meghalsz! Daganat eltűnsz, meghalsz Jézus nevében, és ne add fel. Ezerszer kell elmondanod egy nap, az sem baj, csak ne hagyd abba. Mert te gyümölcstermésre rendeltettél és folytathatnám tovább.

Mondjad: - engem arra rendelt Isten, hogy gyümölcsöt teremjek az Úrnak. És én vagyok a szőlővessző!

János 15-ben olvassuk a 3-as versben, hogy – ti már tiszták vagytok a beszédek által, amelyeket szólottam néktek. Ezt a Szellem mondja most, a szellememből jött elő.

János 15/3 „Ti már tiszták vagytok ama beszédek által, amelyet szóltam néktek.”

/5/ „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.”

Dicsérjük az Urat, nála nélkül semmit nem cselekedhetünk.

/7/ „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok és meglesz az néktek.”

/8/ „Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek.”

Hallelúja!

Mondjad: Ez én vagyok, gyümölcstermő vagyok, az Ige énbennem van és bennem is lakozik. És az Ige ki is jön a számból. Hallelúja!

Dicsőség Istennek!                          Ámen!

BÉKEVÁR FŐOLDAL