2011.05.17.


   A SZAVAID EREJE 4.

Jegyzet Jim Sanders tanításából
  2011. május 15.

 

A mai napon nagyon fontos dologról szeretnék szólni, arról, hogy csak azokat a dolgokat szóljuk, és mindig ugyanazokat, amit az Úr mond nekünk.

A tegnapi napon, a siófoki alkalmon beszéltem a New-Yorki tűzoltóságról. New-York tizenhat millió lakosú, a tűzoltóság is egy igen masszív felépítmény. Igen jellemző, hogy már a dédpapától kezdve a fiak, és a fiak fiai is ott szolgálnak. És amikor összejönnek a családon belül, vagy a tűzoltóállomáson belül is, a nagy tüzekről beszélnek.

Azokról a nagy tüzekről beszélnek, amikor a nagypapa megmentette az XY életét, az élete árán, akár az életének feláldozása árán. És beszélnek ezzel kapcsolatban az erről, és arról, való eseményekről.

És ezeknek a tűzoltó fiatalembereknek a generációi felfelé, részt vettek ezekben a tűzkioltásokban és életmentésekben. A következő tűzoltókat is ezekből a családokból veszik fel, mert ebben növekedtek, és ezt hallották egész életükben.

Amikor az a sajnálatos esemény történt, szeptember 11-én a két óriási torony leégett, akkor százával vesztették életüket ott a tűzoltók. Pontosan nem tudom, de négy-ötszáz tűzoltó vesztette ott az életét.

Az egyikőjük pl. már fent volt az épület tetején és be akart jutni egy baltával oda, ahol a tűz volt, és akkor zuhant le az épület, ő onnan, abból a magasságból esett alá, és életben maradt. Bizonyára el tudjátok képzelni azt a törmeléket, ami ráesett. Az embernek a szíve meghatódik ezen. Egy másik tűzoltó társa megtalálta a romok alatt, és ez a könyörületesség, ami most rajtam van, őket is érintette, amikor erről beszélt.

És ezt sírva mesélte, egy igen nagy testű embert képzeljetek el, és megmentette ennek a másiknak az életét, úgy talált rá, hogy a keze annak a másiknak kilógott, és ez a másik kéz megérintette ennek a kézfejét. Így találták meg. És mi is életeket mentünk, amikor evangelizálunk!

Az egyikőtök jelentette, hogy tegnap ötöt mentettünk ki az ördög karmai közül. Kiloptuk az ördög birodalmából őket. Ez az evangelizációs buzgóság az emberbe belekerül, még a gyermekeinkbe is, és akik körülöttünk vannak mindenkibe. Sokkal többet teszünk tehát annál, minthogy egy életet megmentünk.

Generációk hosszú évei során, ahogy ezek a tűzoltók az életeket megmentették, erről beszélnek, erről szól az életük. Mi is meg akarjuk ezt őrizni a szellemünkben, hogy életeket megmentsünk, mert ez a legdrágább kincsünk, és tovább akarjuk vinni ezt a gyermekeinkben. Pontosan ugyanúgy, ahogy működik a New Yorki tűzoltóság is. Az emberbe mélyen beleívódik ez a szenvedély.

Olyan sokat beszélnek erről, hogy amikor egy fiatal odakerül közéjük, és pl. egy épület tűzben lángol, nincs bennük félelem. Egyetlen dolog vezérli őket, hogy behatolni az épületbe, és onnan valakit kimenteni. Mint ahogy a nagypapa, az édesapa is ezt tette, vagy a nagybácsi. Nincs bennük semmiféle félelem, és teljes bátorsággal tesznek erről vallomást.

Így kell valakit az Úrhoz vezetni. A pokol az elég rossz hely, de hogy utána mi következik, mert a pokol és a halál a tűznek tavába vettetik majd. Néhányatokat, akiket az Úr evangelizálásra hívott el, soha semmi másban nem fogtok gyarapodni, csak ebben, ha ezt végzitek, minden másban kudarcot fogtok vallani.

Semmi más nem működik ugyanis majd a számotokra, mert Isten ellenáll még a gondolataitok szintjén is, ha bármi másba akarnátok kezdeni, mindaddig, míg el nem szánjátok végre magatokat, hogy kimentek és evangelizáltok.

Egy evangelizációs szervezethez tartoztam Ausztráliában, és az az evangélista pl. milliószámra próbált üzleti dolgokba belekezdeni, nagyon sok pénzzel, milliókkal kezdték és szempillantás alatt mindegyik tönkrement. Most, hogy visszamentem Ausztráliába, beszélgettem egyikkel, és nem akartam hinni a fülemnek, megint elkezdett egy újabb vállalkozást. Amikor az ember elveszíti így a vagyonát, akkor mindene elmegy.

Én húsz évvel ezelőtt jöttem onnan el, húsz év eltelt, és az illető még mindig ostoba. Egy sikeres evangélista, nagy szolgálat, híres szolgálat, és még mindig ezt próbálja, és nem működik. Az életünk meg nagy szárazságba kerül így, ugyanis semmi más nem működik. Kudarcba fullad minden más, mert egyetlen dologban lesz az illető csak kiteljesedésben és boldogságban, és erről szóltam tegnap is. Azért volt az a kenet is jelen tegnap.

A tegnapi jelenlévőknek legtöbbje soha nem járt még szabadtéri evangelizációs alkalmon a köreinkbe. Két évvel ezelőtt, negyven-ötven ilyen sátoros alkalmat tartottunk, de ők nem kaptak erről látást, mert nem voltak jelen egy ilyenen sem. Néhány pásztor kapott erről ízelítőt, hogy milyen ez.

Most nyáron is nagy lendülettel belekezdünk ebbe. És ha meghozod azt az áldozatot, hogy lemondod a monacói vagy a franciaországi nyaralásodat, akkor talán itt tudsz lenni egy ilyenen, el tudsz jönni, és tudsz örvendezni az Úrban.

Az egyik pásztorom évekkel ezelőtt történt, mondta, hogy ő Párizsba megy nyaralni. Kérdeztem, hogy mit keresel ott? Nem sokkal rá telefonon hívott és mondta, hogy az autójával valami történt, és vissza kellett vontatni Budapestre. Nagy költség ez. Ma már könnyebben megoldják ezt a helyzetet arrafelé, felgyújtják. Miközben lángol az autó, örvendeznek. Az Igére térünk, a…

Jakab 3/2 Mert mindnyájan sok dologban vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

Előző tanításokban is beszéltünk már arról, hogy a nyelvünket a hajó kormányrúdjához, vagy az autónak a kormánykerekéhez lehet hasonlítani. Amit tehát mondunk, az vagy megáld minket, vagy eltávoztatja az áldásokat tőlünk. Vagy meggyógyítanak ezek a szavak minket, vagy sérelmeket okoznak nekünk. Vagy akadályoznak minket azok a szavak, amelyeket kimondunk, vagy segítségünkre sietnek.

Ha az ember élete rossz irányba halad, mi az, amit tennünk kell? Ha az ember dél felé halad, és északi irányba szeretne kikötni, akkor meg kell ragadnia a kormánykereket, és irányt kell változtatnia. Meg kell fordítani, nem böjtölni kell, nem szükséges ilyenkor imádkozni sem, nem sírni, nem koldulgatni és könyörögni kell.

Hát értsd már meg, hogy dél felé haladok, és észak felé akarok kikötni, nem értem, hogy az Úr miért nem siet a segítségemre. Nem érti az Úr, hogy északon akarok kikötni? Uram segíts nekem!

Mi a baj? A kormánykereket fordítsd el, ne siránkozz, hanem változtasd meg azt, amit kimondasz! Senki nem jön a mi gyülekezetünkbe, még ha evangelizálunk, akkor sem, mindenki csak távolról nézi. Mi a probléma?

Példabeszédek 18/20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól.

Mielőtt a növekedés anyagiakban megjelenik a pénztárcádban, mire van szükséged, mit mond az Ige? Először a szádban kell megjelennie annak a haszonbeszédnek.

Tudjátok-e, hogy miért határoztam úgy, hogy az egész nagy termünket gyönyörű új szőnyeggel borítom be? Mert így a gyarapodásról talán egy bátrabb kép fog beléd ivódni. Tegnap is erről beszéltem.

Ha az ember megéri a fizikai halál állapotát, mi történik akkor? Arany utcákra kerülünk, és az bizony döbbenetes lesz, amikor azt megpillantjuk. Ennyi aranyat még nem láttunk. Ez a legrosszabb hely, ahol most vagyunk, de itt is jól élhetünk.

Akkor is a növekedést kell szólnunk, amikor még nem látjuk ezt a növekedést az életünkben. Mert így tudjuk a dolgokat megfordítani. Soha nem mondjuk ki tehát, hogy egyre lejjebb süllyedünk, vagy ez volt az eddigi legrosszabb esztendő az életemben.

Vigasztalódj, mert az évnek még nincs vége. És jobban figyelj arra, hogy mi jön ki a szádból, ne szóld a szükséged, a hiányt. Mondják, igen annyira alákerültünk, lelassult minden ebben az esztendőben, és ilyenkor minden leesik a szekérről.

Az én üzenetem a számodra, hogy mi a növekedés egyháza vagyunk, mi nem lassulunk le semmiben. Mindegy tehát, hogy mit látok, vagy mit nem látok, vagy kijön, vagy ki megy, vagy ki nem jön, vagy mennyi pénz jön be, vagy mennyi pénz nem jött be, nem ez irányítja a számat. Mi növekedünk, azért, mert az Úr munkáinak növekedni kell, és Isten népének növekedni kell.

Olvastuk az I. Péter 3/9-ben, hogy áldásra hívattattunk el, arra, hogy áldottak legyünk, és hogy másokat megáldjunk. Ezért ezzel ellentéteset sem az otthonodra, sem az üzleti életedre, sem az életed más területeidre nem szabad kimondani. Mert erről szól valójában a hit. Növekedést szólsz akkor is, amikor nem úgy tűnnek a dolgok, amikor pont az ellentétje látszik igaznak.

Ne az öt érzékszerved szerint járjál. Mert a hit úgy működik, hogy a nem létezőket úgy szólítja, mint meglévőket. Egy másik fordításban történelemnek nevezi, vagyis megtörténtnek és így lesznek Istennek nagy emberei.

Isten minket Jézusban látott. Mi nem egy elveszett hívást kaptunk, és mi nem bűnösök vagyunk. Isten csodálatos dolgokat vallott meg rólunk, amit mi is mondhatunk magunkról, és így ezeket a csodálatos dolgokat meg is tapasztalhatjuk az életünkben.

Példabeszédek 18/21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van.

A halál és az élet függ attól, hogy mit mondunk ki a szánkon. Olvastuk a …

Zsidó 3/1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a hitvallásunk apostolára, és főpapjára, Krisztus Jézusra.

Minek az apostola és főpapja? A mi hitvallásunknak, megvallásunknak. A Zsidó 4/14-ben figyelmeztet minket az Ige, hogy ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. Ragaszkodjunk hozzá!

Zsidó 4/14 Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.

Zsidó 10/23 Ragaszkodjunk a reménység hitvallásához, tántoríthatatlanul, mert hű az, aki az ígéretet tette.

Tántoríthatatlanul, minden bizonytalanság nélkül ragaszkodjunk a reménység hitvallásához. Jézus a mi megvallásainknak apostola és főpapja. Biztos vannak olyanok, akik minket megmosolyognak ezért. Romániában, a keresztény tévében is voltak olyanok, akik kigúnyolták.

Emlékeztet engem ez arra, amikor Ausztráliában kezdtem a hit üzenetét hirdetni. Ma már a pünkösdiek nem fordulnak ellene, akkor még ellene fordultak. Néhány héttel ezelőtt egy agymosást kapott, pünkösdi hívő asszony, teljesen elvétette a dolgot, amit tett, kiabált és gonoszságokat kiabált az Úr munkájáról. Valószínűleg soha nem volt még Istennek ilyen jelenlétében. Ezért ezeket szélsőséges, és hibás tanításoknak tartják.

Ki az, aki a Márk 11/23-at írta nekünk? A lényege ennek az Igének, - ha valaki azt mondja, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. Ezt Jézus mondta a Gyülekezet Feje, és Ő nem tévelyeg. Jézus a megvallásaink főpapja, mindannak, ami kijön a szánkból.

És így születtünk újjá. A román nyelvű üdvösségi imát a keresztény tévé műsorában, a román tévében kigúnyolták. Ennek az egyháznak a vezetője, jó lenne, ha újjászületne, ez sokat segítene neki. Ugyanabból a felekezetből jött elő, mint Hagin.

Haginnal az történt, hogy háromszor került a fizikai halál állapotába, kilépett a testéből és a pokol felé haladt a szelleme, pedig annak a felekezetnek a tagja volt. Most, hogy eltelt 70-80 év, még mindig abban a sötétségben vannak.

Az evangélikusoknak a 60-65 %-a Romániában pünkösdi vonalon megy. Az Úrnak ott még van munkája, főleg akkor, ha a vezetők így beszélnek, azt mondják rólunk, hogy mi tévelygünk. Ez az a megvallás, amit elmondunk, és így születünk újjá, az életünk legnagyobb csodája, ami megtörténik velünk. Hittünk a szívünkben és a szánkkal megvallást tettünk arról, így születtünk újjá, ez a legnagyobb csoda az életünkben!

Mit gondolsz, az életed további területei miként fognak megváltozni? Isten mindig is így működött, és minket pedig az Ő képére és hasonlatosságára teremtett. Vagyis mi ugyanígy kell, hogy a szellemi dolgokat működtessük. Hisszük a szívünkben és a szánkkal kimondjuk azt.

A Kolosse 2/6-ban mondja az Ige, hogy amint vettétek az Urat, amint fogadtátok, úgy járjatok Őbenne. Ábrahám, Mózes, Dávid király mind így jártak azokban a csodákban. Így születünk újjá, így jönnek hozzánk az anyagiak, így tudjuk kifizetni a számláinkat, minden így működik, ezen az alapelven.

Nagyon szomorú, hogy a gyülekezetek legtöbb részében azt tapasztalni, hogy mégsem a hit szavát szólják. Mit tesznek? A problémáikat ismételgetik. Újra és újra előhozzák, hogy milyen rossz a helyzet, milyen kemény a helyzet, hogy mi az, ami nincs nekik, mi az, amire szükségük lenne.

És mi az, amit nem tudok megtenni, amire képtelen vagyok. És mi az, ami nem működik az életemben, mi nem történik velem, a Szellem nem mozdul az életemben. És így rájátsszák saját magukat az ellenség kezére, és a pusztulás, a romlás útjára vezetik saját magukat.

De akik itt jelen vagyunk, nem ilyenek vagyunk, mert mi már nem azokról a dolgokról beszélünk, amit érzékelünk, vagy amiket látunk, mert mi csak az Igét szóljuk. Legyen áldott az Úr neve.

A megvallásnak a definíciója az lehetne, hogy mindig ugyanazt a bizonyos dolgot mondod ki. Jézus Krisztus pedig főpapja és apostola annak, amit mindig újra és újra kimondasz. Minek a főpapja? Ha ugyanazt mondod ki, amit Jézus mondott ki.

A hit körökben is, ahol hitet tanítanak, gyakorolnak, ott is van egy terület, amit nem tisztán értenek. Úgy gondolják sokan tévesen, hogy amit kívánunk, azt kimondjuk, és azután meg lesz nekünk. Ez nem így van, itt kerülünk bajba.

Mert a dolgokat nem a fejünk tetején kellene eldönteni, és utána mondogatni, hogy én ezt hiszem. Nagyon sok problémánknak itt van a gyökere. Az emberek elharsogják, hogy mi van a fejükben, és a hitünk nincs benne, és ezért nem történik meg. Még akkor sem, ha hosszú ideig mondogatják, nem történik meg.

Ha az ember időt fordít arra, hogy együtt időzzön az Úrral, nem biztos, hogy néhány nap alatt, és nem azt jelenti, hogy ha nem hallasz, akkor feladod, de eljön az az idő, amikor 100 %-os biztonsággal fogod tudni, hogy az Úrtól hallottál.

Más dolgok pedig, amit kimondtál, teljesen nyilvánvaló, hogy nem történtek meg. Ilyenkor a keresztények nagyon sokszor csalódottá válnak, és úgy kezdenek beszélni, hogy azt soha nem lehet tudni, hogy mi is fog történi. Ez nagyon komoly terület és ma ebbe szeretnénk egy kicsit mélyebben betekintést nyerni.

Jeremiás siralmai 3/37 Kicsoda az, aki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?

Kicsoda az közülünk, aki szól valamit, és ha az Úr nem úgy mondta, akkor az megtörténik? Tehát, ha valaki állít valamit, és azt mondja, hogy ez megtörténik majd, és az Úr nem úgy mondta, akkor nem fog megtörténni.

Ha az Úr azt mondja, hogy nem úgy lesz, és te azt mondod, hogy de úgy lesz, akkor egy szópárbajba kerültél az Úrral. Ütköző szavak ezek, nem akarunk olyan helyzetbe kerülni az Úrral, hogy ellene mondunk annak, amit Ő mond.

Meg fogjuk nézni a Mózes IV. könyvében a 14. fejezetben, hogy mi történt. Isten ugyanis kiszabadította Izrael népét Egyiptomból és hosszú utat tettek meg, átkeltek a Vörös tengeren, átmentek a Hóreb hegyén és így eljutottak egészen addig a pillanatig, hogy már betekinthettek az ígéret földjére.

A Jordán túloldaláról Mózes kémeket küld, hogy kémleljék ki ezt a gyönyörűséges ígéret földjét. Hatalmas szőlőfürtökkel tértek vissza, és nagyon jó jelentéssel, hogy tejjel-mézzel folyó Kánaán az odaát. De Isten nem mutatta nekünk előre, hogy azt a földet óriások lakják, és hatalmas falakkal bevett városok is vannak ott.

A tizenkét kém közül tízen gonosz jelentéssel jöttek vissza. A népnek a java része ezekkel értett egyet, és abban maradtak, hogy nem vagyunk képesek bevenni azt a földet. Visszamentek a sátraikba, sírt a nép és azt mondta, hogy bárcsak meghaltunk volna a pusztaságban.

Egyszer megszámoltam, és úgy emlékszem, hogy ez volt a tízedik alkalom, hogy ezt mondták. A Mindenható Isten szólt Mózeshez, haragra gerjedt, és azt mondta, hogy ez fog megtörténni a néppel, amit mondott, nem fognak bemenni arra a földre.

Az Úr adott egy Igét az én életemre, erre az esztendőre, Ésaiás 57/17, hogy én teremtem meg az ajkaikon a hálának gyümölcsét. És ezzel párosan adta a Zsoltár 45/1 Igét, hogy az én nyelvem olyan, mint a sebesen írónak a tolla. Én magam írom, hogy mi fog történni, a nyelvemmel. Írom a sikert, a győzelmet a nyelvemmel, ahogy kimondom. A nyelvünk a sebesen írónak tolla.

És mivel negyven napig voltak így, a pusztaság negyven napjára, negyven esztendő szabatott rájuk. Azért kapták ezt az ítéletet, mert nem hittek Istennek a szavában, hanem a gonosz jelentést hitték el. Amikor Izrael ezt meghallotta, akkor nagyon elszomorodott.

Ami nekünk most a lényeg ebből, hogy számit-e valamit az, hogy mit mondunk ki a szánkkal? Hallottátok, hogy Elvis Presleynek mi volt a mondása? Hogy én sem fogok tovább élni, mint az édesanyám. És valóban így lett, jó lett volna, ha az édesanyja is hosszú életet él, de nem így volt.

Mózes IV. 14/39 Amint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket Izrael fiainak, a nép felette igen keserge.

Keseregtek azon, amit Istentől kaptak.

40. És felkelének reggel, és felmenének a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, amelyről szólott az Úr, mert vétkeztünk.

Ezen a kora reggelen a nép megemberelte magát, és úgy tűnik, hogy megtette a helyes megvallását. Itt vagyunk Uram, készek vagyunk megtenni, amit mondtál, készek vagyunk bemenni a földre.

Van azonban itt egy aprócska probléma, hogy az Úr most mást mondott nekik. Keménynyakú népnek, makacsnak nevezte a sajátjait. Miért nevezte őket így Isten? Mert amikor Isten azt mondta, hogy menjenek, akkor azt mondták, hogy nem megyünk. Amikor Isten azt mondja, hogy ne menjetek, akkor hirtelen azt mondják, hogy bemegyünk arra a földre.

Vagyis egy ellentmondással teljes természetet fed fel. Ez az ellenszegülés jól álcázható egy alaptalan bátorság színezettel. Néha mikor az emberek szájából halljuk ezeket a bátor hitmegvallásokat: Ezt fogjuk megtenni! Azt fogjuk megcselekedni. Ez valójában nem más, mint megpróbálják eltakarni a belső ellenszegülésüket, mert az Úr valami mást mondott nekik.

Ők azonban elhatározzák, hogy a saját hitükből ezt akarják tenni. Ezt a Biblia ellenszegülésnek nevezi, erről beszélt a Jeremiás siralmai. Ki az, aki szól és meglesz, ha az Úr valami mást mondott helyette?

Példabeszédek 21/30 Nincs bölcsesség és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

Mit gondoltok erről? Nincs tanács és nincs bölcsesség, ami megállna az Úr ellen. Semmi nem képes megállni az Úrral szemben. És mi nem akarunk az Úr ellen tenni, mi az Úr oldalán szeretnénk az Úrral lenni.

Láttam óriási kudarcokat hitemberek életében. Óriási bukásokat. A világon a legellenszegülőbb emberek voltak, még a bibliaiskola idejéből is láttam. Homlok egyenest ellentétesek, mint amit az Úr mondott.

Minek a főpapja és apostola a mi Jézusunk? A mi megvallásainknak a főpapja. Mindig ugyanannak, amit kimondasz, nem valami másnak, mint amit Ő mond. Szeretnék itt egy gondolatot beiktatni.

A mi királyságunk a szívünkben van, a szívünkben zajlik. Ezért az útmutatásainkat is a szívünkben kapjuk. Így az ellenszegülésedet nem tudod eltakargatni. Az útmutatásokat, az irányvonalat a szívedből veszed. Ha csak a fejünkből vesszük, és tesszük rá a hitmegvallásainkat, nem fog működni.

Mózes IV. 14/42 Fel ne menjetek, mert nem lesz közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.

Az Úr most nincs köztetek, és az ellenség le fog győzni benneteket. Mit tesznek ezután? Felmegyünk! Mondják. Megtették a hitmegvallásukat. Felmegyünk és bevesszük azt a földet. Jobban tennétek, ha visszakanyarodnátok a pusztaságba, mondta az Úr. Nem! Itt vagyunk és készen állunk. Ez már hónapok óta zajló vita köztük.

Amikor mondta nekik az Úr, hogy szedjék fel a manna kenyeret, gyűjtsék össze, nem tették. Amikor azt mondta, hogy ma ne gyűjtsetek, akkor gyűjtöttek, ne tegyétek el másnapra, mondta nekik az Úr, de eltették.

Látjátok ezt a makacsságot, engedetlenséget? Azt mondja az Úr, ülj le, és felállsz, azt mondja, hogy menj, és te nem mész. Azt mondja, maradj, - nem, nem mi megyünk. Találkozott már valaki ilyen szellemiséggel? Az ördög természetének része ez. Ő volt, aki eredetileg felállt, és Isten képébe ellenszegülve azt mondta, hogy nem, nem így lesz! Így kezdődött.

Mi ezt a saját szívünkben tesszük. El kell vetni, hogy ilyet tegyünk, és utálatosnak kell, hogy legyen számunkra, nem szabad így tenni. Ellenszegüléssel teljes szellemiség ez. Ne adj magadnak helyet ebben.

44. Mindazáltal merészkedtek felmenni a hegy tetejére, de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.

45. Alászála azért az amálek és a kananeus, aki lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.

Tehát elindultak, felmentek a hegyre, megtámadta őket és levágta őket az ellenség. Megtették a jó megvallásaikat? Fölmegyünk, megszerezzük azt a földet! Nagyon jól hangzik ez, igazi hitember szavai ugye? De az ellenszegülés van mögötte, mert Isten valami mást mondott nekik, hogy mit tegyenek.

Megszegték a szövetséget, és ellene fordultak az ígéretnek, és ezért én, a céljaimat megváltoztattam a zsidókkal, vagyis megdorgálta őket Isten. Most visszavonta az Úr az akaratát. Nézzük a…

Mózes V. 1/42 És monda pedig az Úr nékem: mondd meg nékik, ne menjetek fel, és ne harcoljatok, mert nem vagyok közöttetek, hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől.

Ne menjetek fel, mert nem vagyok veletek. Akkor van ott az ideje, hogy mondd, hogy de én felmegyek? Bevesszük azt a földet! Elfogadtuk azt a földet! Köszönöm, dicsérlek Isten. Nem! Akkor van ott az ideje, hogy leülj, és becsukd a szádat.

Nem az, az időpillanat ez, amikor bátor hitmegvallásokat tegyél, vakmerősködve az Úr akarata ellen, úgy, hogy arrogáns vagy, és gőgös vagy. Mégis felmerészkedtek, írja a 43-as vers.

43. És megmondám néktek, de nem hallgattatok rám, hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerősködétek, és felmenétek a hegyre.

Egy másik szóhasználatban ez a vakmerősködés, ez egy indokolatlan, jogtalan, alaptalan bátorságot jelöl. Mert kijelentették, hogy bátran bevesszük a földet, egy bátorsággal teljes megvallást tettek. De alaptalan volt ez a bátorság, mert az Úr pont az ellentétjét mondta nekik. És ez sok-sok kérdésre választ ad nekünk.

Amikor az emberek megvallásokat tesznek, de nem úgy alakul, ahogy gondolják. Semmi nem történik, és ilyenkor az emberek Istenre haragszanak meg. – Uram én kimondtam azt, miért nem jött valóságba? Igen, de az Úr vajon mit mondott neked, hogy mit mondj ki?

Amit Isten másnak mondott, azt nem biztos, hogy neked mondta. Istennek akarata volt, hogy ők bemenjenek az ígéret földjére, Istennek az volt az akarata, hogy vegyék birtokba az ígéret földjét. És Isten akaratát vallják meg, de mivel ellenszegülők, Isten megváltoztatta a szavát, és valami mást mondott nekik.

És ha neked valami mást mondott, azt nem lehet elhanyagolni. Ha a Szellem megelevenít neked egy igeverset, akkor te nem állhatsz rá egy másikra, és azt mondod, és azt vallod meg, mert Isten neked nem azt mondta, és nem lehet elhanyagolnod, amit Ő mondott.

Egy példát szeretnék mondani. Egy asszonyt kirabolnak az utcán, felháborodva mondja, hogy én a 91-es Zsoltárt mindig megvallom. Miért engedte meg Isten, hogy ez megtörténjen? Minden nap megvallom a 91. Zsoltárt. És amikor az ember várakozik az Úrnál, hogy mi lesz a válasz, akkor arra fog rátalálni, hogy az illető szívében volt egy jelzés. Volt ott a szívedben valami? Mi volt ez? Azt jelenti, hogy a Szent Szellem szólt, próbált téged megvédelmezni, hogy ne menj abba az irányba, te pedig vetted az Igét, és az arca előtt felmutattad, hogy én mégis csak megyek.

Szerencsés vagy, hogy életben maradtál. És ilyenkor még az ember Istenre haragszik, hogy Isten hol voltál ebben a helyzetben, miért engedted meg, hogy ez velem megtörténjen? Pedig ott volt a szívedben ez a jelzés, hogy ne menj el akkor arra. És te pedig gondoltad, hogy elidézem a 91-es Zsoltárt, és utána elindulok. Az Úr pedig próbált téged megvédelmezni és próbált vezetni, hogy ne menjél arra. Ha nem mentél volna, akkor mi történt volna? Akkor semmi nem történt volna.

Van, hogy az Úr egy másik irányt mutat nekem, hogy másik irányba menjek, és mi történik? Semmi! Néha az ember úgy érzi, hogy semmi oka nem volt ebbe az irányba jönni, mert nem történt semmi. Tehát hűek a megvallásaikhoz, de elhanyagolják a Szent Szellem jelzéseit, és akkor ez így nem működik. A Szellemnek a vezetései, az maga az Úr szava.

Ugyanaz a Szellem írta a Bibliát, aki bennünk van. És nem lehet, hogy elidézel valamit az Igéből, ami ellentétes azzal, amiben Ő akar téged vezetni. Ne menj be a belvárosba most! De igenis én bemegyek, a 91-es Zsoltár a szívemben van, és elindulsz. Tudom, hogy minden rendben lesz, meg is vallottam, de ha felvetted volna a Szellemnek ezt az indítását, hogy ne menj, akkor engedelmes lettél volna, és nem indultál volna.

Bevesszük azt a földet, meg volt az ideje annak, amikor ezt kellett volna, hogy mondják, de most az idők megváltoztak, és az Úr, valami mást mondott nekik. Most a szájukba van a helyes megvallás, de teljes ellenszegülésben vannak a szívükben, és ez így egy alaptalan bátorság.

Amikor Istennek a szava ütközik a mi szavainkkal, akkor mi történik? Van-e valami erőteljesebb annál, mint Istennek a szava? Nincs! Tehát ilyenkor ez egy belső ellenőrző jelzés. Ha valakinek volt egy megtapasztalása az ördöggel, meg fogjuk ezt nézni.

Amikor Isten teremtette az ördögöt, akkor még nem ördögnek teremtette, arkangyalnak teremtette, és Isten jelenlétében tartózkodott. Istennek a szentségében tartózkodott, és láthatta Isten a dicsőségét, és láthatta Istennek a működési módjait, hogy miként működik Isten.

Isten mindig is ezt az alapelvet vitte véghez, hogy hit által kimondta, és az ördög látta ezt. Eltorzítván ezt az alapelvet gondolta, hogy felhasználja majd, és Isten ellen fordítja ezt, aki maga teremtette ezt az alapelvet, hogy hisszük, és megvalljuk. És gondolta, hogy fel tudja használni az ellen, aki őt teremtette. Ugye milyen ostoba volt? Meg is nézzük az Ésaiás 14-ben az Ő szavait. Luciferhez szól ez az igevers.

Ésaiás 14/12 Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál!

Megnézzük most, hogy mi az, amit az ördög mondott?

13. Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.

14. Felibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.

Az én trónomat hová helyezem! Elindítom az én egyházamat, mert én okosabb vagyok. Igen, csak, hogy Isten elhívott-e rá? Tehát itt angyalként van, és mit próbál tenni? A szívében hinni, a szájával kimondani próbálja, és próbálja, hogy az valóságba jöjjön. Mert azt tudta, hogy ez a szellemi törvény ekként működik, figyelte Istent, hogy Ő ezt miként alkalmazta, és nem tudjuk milyen hosszú ideig figyelte Istent.

Isten, ahogy az Ő szívében megtervezi, és kimondja, az megtörténik. Senki nem kísértette az ördögöt, hogy ezt megtegye, ő saját maga jött elő ezzel az ötlettel. Elhatározta, hogy ezt ki is mondja, hogy ő felülemelkedik Isten nagyságán. Ő már ott volt Isten jelenlétében.

Tudnunk kell magunkról, hogy mi áldottak vagyunk azon a helyen. Ő énekelhetett Isten jelenlétében, mert Isten bele teremtette a dicséretet. De ez nem volt elegendően jó számára. Én egy külön egyházat kezdek, nekem feljebb kell emelkednem ennél, én a saját trónomat akarom feljebb emelni ennél. A csillagok fölé kell mennie az én ülőszékemnek.

Olyannak kell lennem, mint a Magasságos, fölé kell mennem. És Isten úgy döntött a szívében, hogy Ő valami mást fog mondani. És erről fogok tanítani hamarosan. Hogyan lehet Istennek a haragját kiárasztani.

15. Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe.

Ezt Isten mondta. Az ördög pedig azt mondta, hogy én pedig felülkerekedek Istenen. Isten pedig azt mondta, hogy én másként gondolom, te lefelé mész a sírgödör mélységébe. Látod-e itt a szavaknak a harcát? Az ördög kifröcsköli a gonoszságot a szívéből, és Isten azt mondja, hogy nem így lesz, lefelé mész. A szavak ütköztek és nem volt harc, nem volt lehetősége, hogy az ördög szavai nyerjenek, soha nem történhetett volna meg.

Soha nem lett volna lehetőség arra, hogy az ördög felülkerekedjen. Soha nem sikerülhet az ördögnek a saját útjait kijárni, mert Isten azt mondta, hogy az ördög a pokolba vezető úton van lefelé. Nekünk pedig egyezni kell azzal, amit Isten mond, és soha nem szabad ellentétes dolgokat hordozni a szívünkben, és azokat kimondani.

Tegnap is szóltunk arról, hogy a szívünkben a megértést kell gondozni. Jézus a legjobb példa arra, hogy hogyan kell a hitmegvallásainkat megtenni. Ő miként tette? Ő hogyan rendelte el, hogy mit fog kimondani.

János 14/10 Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki énbennem lakik, Ő cselekszi e dolgokat.

Nem magamtól mondom ezeket a beszédeket, hanem az Atya, aki énbennem lakik, Ő cselekszi ezeket. Jézus tehát nagyon fegyelmezett volt, és nagyon gondosan válogatta meg a szavait. Nem saját magamtól mondom a szavakat, mint a saját forrásomból, hanem az Atya, aki bennem lakozik, Ő a forrása ezeknek a szavaknak. Mi a megvallása? Ugyanazokat mondom, amiket az Atya mond.

János 12/49 Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, Ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.

Az Atya ugyanis parancsolatot adott ki arról, hogy mit beszélhet és mit nem. Vagyis nem a saját szavait szólja, nem azt mondja ki, amit Ő maga akarna, vagy esetleg azt a gondolatot, ami átment a fején, azt nem mondja ki. És nem mondja ki azt, amit a hírekből hall, és amit másoktól hall. Nagyon fegyelmezett abban, hogy mit mondhat ki.

Ezért van az sokaknál, hogy mondják, mondják, és nem történik meg, mert gyorslakodnak a szájukkal. Nagy hirtelen mondják ki, amit mondanak. A Biblia pedig tisztán felszólít minket, hogy legyünk gyorsak a hallásra, és ne gyorsalkodjuk el a szólást. Lehet, hogy gondoljuk, hogy mit kell mondanunk, de ne bízzunk a saját értelmünkre túl sokat.

Az Úrban bízzunk meg, hogy megadja, hogy mit kell kimondanunk, és Ő majd kidolgozza és megadja nekünk minden alkalommal, mert az Ő Igéje az igazság. És te fogod tudni, hogy melyik az, a szó és Ige, amit ki kell mondanod, mert a Biblia egy nagyon vastag könyv, és saját tetszésed szerint nem lehet kiválasztani, hogy mit fogsz mondani, mert lehet, hogy az ellentétes lesz azzal, amit Ő akar, hogy szólj.

Ezért mit mondunk mindennap? Ahogy Ő hozza az Írást, most is képes adni neked, Ő fogja az emlékezetedbe hozni, Ő is hozhat az emlékezetedbe, az elmédbe gondolatokat, megelevenítésként jön, egyszerűen tudod, hogy az az.

Akkor nem csak mondtál valamit, hanem azt mondtad ki, amit Ő mond ki rólad, és senki nem lehet nagyobb Őnála. Amikor Ő hozza az Igéjét, az mind valóságba jön, amit Ő mond.

49. Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, Ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.

Az emberek az értelem szintjén próbálnak boldogulni, ahelyett, hogy a szellemi mélységekből merítenének. Az élő Istennek a Szelleme által vannak ezek. Nekünk kapcsolatba kellene lenni Ővele.

Jó tizennyolc évvel ezelőtt egy ember meggyógyult, tolókocsiból kelt ki. Az I-es, és II-es imakönyvet mindennap végigimádkozta. Elejétől a végéig minden szót, reggel és délután. Nagyon fegyelmezett életet élt, ha jól emlékszem papnak készült. És azután az állapota úgy adódott, hogy elkezdett bottal járni, talán egy év is eltelt, és az Úr megjelent egy alkalommal neki és azt mondta, – ugyanis megtette a megvallásait, de nem úgy cselekedett, ahogy a megvallásaiban kimondta –, az Úr azt mondta neki, hogy hagyd a botot. Mi dolgod van azzal a bottal?

A lényege, hogy nem a botra kell támaszkodni. Tehát Isten Szelleme bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, és Ő hozza azt a tudást, amit tudnunk kell, hogy mit kell mondani, nem akármit mondunk ki.

50. És tudom, hogy az Ő parancsolata örök élet. Amiket azért én beszélek, úgy beszélem, amint az Atya mondotta nékem.

Zsoltár 46/10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!

A számítógépek világában élünk, internet, telefonok, mobil telefon, és azóta nagyon elfoglaltak vagyunk. Ha az ember nem az interneten, akkor a telefonon lóg. Nagyon jó, ha van az embernek egy telefon összeköttetése, pl. ha úton van, és tudnia kell, hogy melyik irányba menjen. De az igazság úgy van, hogy annyira leköt ez bennünket és annyira az elménkbe kerülünk, hogy Őt ezáltal teljesen kizárjuk az életünkből, és nem veszünk időt magunknak arra, hogy elcsendesedjünk, és zsúfolttá válik az elménk.

Számunkra is figyelmeztetés volt ez az Úrtól. Tehát egy napot a héten, az embernek elvonásban kell élni mindettől függetlenül, számítógép stb. és ez jó ötlet, ha ezt bevezeted az életedben. Egy pihenőnapot, amikor elcsendesedsz és az Úrral vagy. Nagyon jó ez a Zsoltár 46/10 verse.

Amikor nem szól a rádió, nem szól a tévé akkor az ember nagyon furcsán érzi magát, hogy milyen csend van körülötte. Megszoktuk, hogy mindig megy valami körülöttünk, hogy valami zajnak mindig kell lenni körülöttünk. Ugye hallod ezt ma! És hisszük, hogy kaptál ma valamit!

És növekszünk, egyre erősebbek leszünk, mert felfejlődünk belülről kifelé, Isten királyságát hozzuk elő. Isten királysága a szívünkben van, itt van a földön.

Lukács 17/20 …Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el.

21. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé, az Isten országa tibennetek van.

Mit mondunk mindezekre a jó dolgokra? Hallelúja!

Álljunk fel, mondja mindenki utánam: Hallelúja! Dicsérem az Urat, követem a Szellemet minden napon, minden órában. Figyelmezek a szellemem hangjára, figyelmezek Isten Szellemére, követem a Szellemet, Ő vezet engem, minden napon, Isten akarata, beteljesedik az életemben, Jézus nevében! Ámen!

Ez az egy megvallás egymagában, Isten akarata előjön. Mi lett volna, ha nem jövök Európába? Három, négy év múlva már akár el sem indultam volna, mert abba az időzónában kellett bekerülni, amikor az ajtó megnyílik. Akkor kell mondani, hogy köszönöm Uram! És akkor kell menni. Dicsérjük az Urat! Ámen!

 

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

 

BÉKEVÁR FŐOLDAL