2011.05.17.
A SZAVAID EREJE 4.
Jegyzet Jim Sanders tanításából
2011. május 15.
A
mai napon nagyon fontos dologról szeretnék szólni, arról, hogy csak azokat a dolgokat szóljuk, és mindig ugyanazokat, amit az Úr mond nekünk.
A
tegnapi napon, a siófoki alkalmon beszéltem a New-Yorki tűzoltóságról. New-York
tizenhat millió lakosú, a tűzoltóság is egy igen masszív felépítmény. Igen
jellemző, hogy már a dédpapától kezdve a fiak, és a fiak fiai is ott szolgálnak.
És amikor összejönnek a családon belül, vagy a tűzoltóállomáson belül is, a nagy
tüzekről beszélnek.
Azokról
a nagy tüzekről beszélnek, amikor a nagypapa megmentette
az XY életét, az élete árán, akár az életének feláldozása árán. És beszélnek
ezzel kapcsolatban az erről, és arról, való eseményekről.
És
ezeknek a tűzoltó fiatalembereknek a generációi felfelé, részt vettek ezekben a tűzkioltásokban
és életmentésekben. A következő tűzoltókat is ezekből a családokból veszik fel,
mert ebben növekedtek, és ezt hallották egész életükben.
Amikor
az a sajnálatos esemény történt, szeptember 11-én a két óriási torony leégett,
akkor százával vesztették életüket ott a tűzoltók. Pontosan nem tudom, de
négy-ötszáz tűzoltó vesztette ott az életét.
Az
egyikőjük pl. már fent volt az épület tetején
és be akart jutni egy baltával oda, ahol a tűz volt, és akkor zuhant le az épület,
ő onnan, abból a magasságból esett alá, és
életben maradt. Bizonyára el tudjátok képzelni azt a törmeléket, ami ráesett. Az
embernek a szíve meghatódik ezen. Egy másik tűzoltó társa megtalálta a romok alatt,
és ez a könyörületesség, ami most rajtam
van, őket is érintette, amikor erről beszélt.
És
ezt sírva mesélte, egy igen nagy testű embert képzeljetek el, és megmentette ennek a másiknak az életét, úgy
talált rá, hogy a keze annak a másiknak kilógott, és ez a másik kéz megérintette
ennek a kézfejét. Így találták meg. És mi
is életeket mentünk, amikor evangelizálunk!
Az
egyikőtök jelentette, hogy tegnap ötöt mentettünk
ki az ördög karmai közül. Kiloptuk az ördög birodalmából őket. Ez az evangelizációs buzgóság az emberbe belekerül,
még a gyermekeinkbe is, és akik körülöttünk vannak mindenkibe. Sokkal többet teszünk tehát annál, minthogy egy
életet megmentünk.
Generációk hosszú évei során, ahogy ezek a tűzoltók az életeket megmentették, erről beszélnek, erről szól az életük. Mi is meg akarjuk ezt őrizni a szellemünkben, hogy életeket megmentsünk, mert ez a legdrágább kincsünk, és tovább akarjuk vinni ezt a gyermekeinkben. Pontosan ugyanúgy, ahogy működik a New Yorki tűzoltóság is. Az emberbe mélyen beleívódik ez a szenvedély.
Olyan sokat beszélnek erről, hogy amikor egy fiatal odakerül közéjük, és pl. egy épület tűzben lángol, nincs bennük félelem. Egyetlen dolog vezérli őket, hogy behatolni az épületbe, és onnan valakit kimenteni. Mint ahogy a nagypapa, az édesapa is ezt tette, vagy a nagybácsi. Nincs bennük semmiféle félelem, és teljes bátorsággal tesznek erről vallomást.
Így
kell valakit az Úrhoz vezetni. A pokol az elég
rossz hely, de hogy utána mi következik, mert a pokol és a halál a tűznek tavába vettetik majd. Néhányatokat,
akiket az Úr evangelizálásra hívott el, soha
semmi másban nem fogtok gyarapodni, csak ebben, ha ezt végzitek, minden másban kudarcot
fogtok vallani.
Semmi
más nem működik ugyanis majd a számotokra, mert Isten ellenáll még a gondolataitok
szintjén is, ha bármi másba akarnátok kezdeni, mindaddig, míg el nem szánjátok végre magatokat, hogy kimentek és evangelizáltok.
Egy evangelizációs szervezethez tartoztam Ausztráliában, és az az evangélista pl. milliószámra próbált üzleti dolgokba belekezdeni, nagyon sok pénzzel, milliókkal kezdték és szempillantás alatt mindegyik tönkrement. Most, hogy visszamentem Ausztráliába, beszélgettem egyikkel, és nem akartam hinni a fülemnek, megint elkezdett egy újabb vállalkozást. Amikor az ember elveszíti így a vagyonát, akkor mindene elmegy.
Én
húsz évvel ezelőtt jöttem onnan el, húsz év eltelt, és az illető még mindig
ostoba. Egy sikeres evangélista, nagy szolgálat, híres szolgálat, és még mindig ezt
próbálja, és nem működik. Az életünk meg nagy szárazságba
kerül így, ugyanis semmi más nem működik. Kudarcba fullad minden más, mert egyetlen
dologban lesz az illető csak kiteljesedésben
és boldogságban, és erről szóltam tegnap is. Azért volt az a kenet is jelen tegnap.
A
tegnapi jelenlévőknek legtöbbje soha nem járt még szabadtéri evangelizációs
alkalmon a köreinkbe. Két évvel ezelőtt, negyven-ötven ilyen sátoros alkalmat
tartottunk, de ők nem kaptak erről látást, mert nem voltak jelen egy ilyenen sem.
Néhány pásztor kapott erről ízelítőt, hogy milyen ez.
Most
nyáron is nagy lendülettel belekezdünk ebbe. És ha meghozod azt az áldozatot, hogy
lemondod a monacói vagy a franciaországi nyaralásodat, akkor talán itt tudsz lenni egy
ilyenen, el tudsz jönni, és tudsz örvendezni az Úrban.
Az
egyik pásztorom évekkel ezelőtt történt, mondta, hogy ő Párizsba megy nyaralni.
Kérdeztem, hogy mit keresel ott? Nem sokkal rá telefonon hívott és mondta, hogy az
autójával valami történt, és vissza kellett vontatni Budapestre. Nagy költség ez.
Ma már könnyebben megoldják ezt a helyzetet arrafelé, felgyújtják. Miközben lángol
az autó, örvendeznek. Az Igére térünk, a…
Jakab 3/2 Mert mindnyájan sok
dologban vétkezünk. Ha valaki beszédben nem
vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.
Előző
tanításokban is beszéltünk már arról, hogy a nyelvünket a hajó kormányrúdjához, vagy az autónak a kormánykerekéhez lehet hasonlítani. Amit tehát mondunk, az vagy megáld minket, vagy eltávoztatja az áldásokat tőlünk. Vagy meggyógyítanak ezek a szavak minket, vagy sérelmeket okoznak nekünk. Vagy akadályoznak minket azok a szavak, amelyeket
kimondunk, vagy segítségünkre sietnek.
Ha az ember élete rossz irányba halad, mi az, amit tennünk kell? Ha az ember dél felé halad, és északi irányba szeretne kikötni, akkor meg kell ragadnia a kormánykereket, és irányt kell változtatnia. Meg kell fordítani, nem böjtölni kell, nem szükséges ilyenkor imádkozni sem, nem sírni, nem koldulgatni és könyörögni kell.
Hát értsd már meg, hogy dél felé haladok, és észak felé akarok kikötni, nem értem, hogy az Úr miért nem siet a segítségemre. Nem érti az Úr, hogy északon akarok kikötni? Uram segíts nekem!
Mi
a baj? A kormánykereket fordítsd el, ne siránkozz, hanem változtasd meg azt, amit kimondasz! Senki nem jön a mi gyülekezetünkbe,
még ha evangelizálunk, akkor sem, mindenki csak távolról nézi. Mi a probléma?
Példabeszédek 18/20 A férfi szájának hasznával
elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Mielőtt
a növekedés anyagiakban megjelenik a pénztárcádban, mire van szükséged, mit mond az
Ige? Először a szádban kell megjelennie annak
a haszonbeszédnek.
Tudjátok-e,
hogy miért határoztam úgy, hogy az egész nagy termünket gyönyörű új szőnyeggel
borítom be? Mert így a gyarapodásról talán
egy bátrabb kép fog beléd ivódni. Tegnap is erről beszéltem.
Ha
az ember megéri a fizikai halál állapotát, mi történik akkor? Arany utcákra
kerülünk, és az bizony döbbenetes lesz, amikor azt megpillantjuk. Ennyi aranyat még
nem láttunk. Ez a legrosszabb hely, ahol most vagyunk, de itt is jól élhetünk.
Akkor
is a növekedést kell szólnunk, amikor még nem látjuk ezt a növekedést az életünkben.
Mert így tudjuk a dolgokat megfordítani. Soha
nem mondjuk ki tehát, hogy egyre lejjebb süllyedünk, vagy ez volt az eddigi legrosszabb
esztendő az életemben.
Vigasztalódj,
mert az évnek még nincs vége. És jobban figyelj
arra, hogy mi jön ki a szádból, ne szóld a szükséged, a hiányt. Mondják, igen
annyira alákerültünk, lelassult minden ebben az esztendőben, és ilyenkor minden
leesik a szekérről.
Az
én üzenetem a számodra, hogy mi a növekedés
egyháza vagyunk, mi nem lassulunk le semmiben. Mindegy tehát, hogy mit látok, vagy
mit nem látok, vagy kijön, vagy ki megy, vagy ki nem jön, vagy mennyi pénz jön be,
vagy mennyi pénz nem jött be, nem ez irányítja
a számat. Mi növekedünk, azért, mert az Úr
munkáinak növekedni kell, és Isten népének
növekedni kell.
Olvastuk az I. Péter 3/9-ben, hogy áldásra hívattattunk el, arra, hogy áldottak legyünk, és hogy másokat megáldjunk. Ezért ezzel ellentéteset sem az otthonodra, sem az üzleti életedre, sem az életed más területeidre nem szabad kimondani. Mert erről szól valójában a hit. Növekedést szólsz akkor is, amikor nem úgy tűnnek a dolgok, amikor pont az ellentétje látszik igaznak.
Ne az öt érzékszerved szerint járjál. Mert a hit úgy működik, hogy a nem létezőket úgy szólítja,
mint meglévőket. Egy másik fordításban történelemnek nevezi, vagyis megtörténtnek és így lesznek Istennek nagy
emberei.
Isten
minket Jézusban látott. Mi nem egy elveszett
hívást kaptunk, és mi nem bűnösök vagyunk. Isten csodálatos dolgokat vallott meg
rólunk, amit mi is mondhatunk magunkról, és így ezeket a csodálatos dolgokat meg is
tapasztalhatjuk az életünkben.
Példabeszédek 18/21 Mind a halál, mind az élet a
nyelv hatalmában van.
A
halál és az élet függ attól, hogy mit mondunk
ki a szánkon. Olvastuk a …
Zsidó 3/1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei
elhívásnak részesei, figyelmezzetek a hitvallásunk apostolára, és főpapjára,
Krisztus Jézusra.
Minek
az apostola és főpapja? A mi hitvallásunknak, megvallásunknak.
A Zsidó 4/14-ben figyelmeztet minket az Ige, hogy ragaszkodjunk
hitvallásunkhoz. Ragaszkodjunk hozzá!
Zsidó 4/14 Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki
áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.
Zsidó 10/23 Ragaszkodjunk a reménység
hitvallásához, tántoríthatatlanul, mert hű az, aki az ígéretet tette.
Tántoríthatatlanul, minden bizonytalanság
nélkül ragaszkodjunk a reménység hitvallásához. Jézus a mi megvallásainknak
apostola és főpapja. Biztos vannak olyanok, akik minket megmosolyognak ezért.
Romániában, a keresztény tévében is voltak olyanok, akik kigúnyolták.
Emlékeztet engem ez arra, amikor Ausztráliában kezdtem a hit üzenetét hirdetni. Ma már a pünkösdiek nem fordulnak ellene, akkor még ellene fordultak. Néhány héttel ezelőtt egy agymosást kapott, pünkösdi hívő asszony, teljesen elvétette a dolgot, amit tett, kiabált és gonoszságokat kiabált az Úr munkájáról. Valószínűleg soha nem volt még Istennek ilyen jelenlétében. Ezért ezeket szélsőséges, és hibás tanításoknak tartják.
Ki az, aki a Márk 11/23-at írta nekünk? A lényege ennek az Igének, - ha valaki azt mondja, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. Ezt Jézus mondta a Gyülekezet Feje, és Ő nem tévelyeg. Jézus a megvallásaink főpapja, mindannak, ami kijön a szánkból.
És
így születtünk újjá. A román nyelvű
üdvösségi imát a keresztény tévé műsorában, a román tévében kigúnyolták.
Ennek az egyháznak a vezetője, jó lenne, ha újjászületne, ez sokat segítene neki.
Ugyanabból a felekezetből jött elő, mint Hagin.
Haginnal
az történt, hogy háromszor került a fizikai halál állapotába, kilépett a testéből
és a pokol felé haladt a szelleme, pedig annak a felekezetnek a tagja volt. Most, hogy
eltelt 70-80 év, még mindig abban a sötétségben
vannak.
Az evangélikusoknak a 60-65 %-a Romániában pünkösdi vonalon megy. Az Úrnak ott még van munkája, főleg akkor, ha a vezetők így beszélnek, azt mondják rólunk, hogy mi tévelygünk. Ez az a megvallás, amit elmondunk, és így születünk újjá, az életünk legnagyobb csodája, ami megtörténik velünk. Hittünk a szívünkben és a szánkkal megvallást tettünk arról, így születtünk újjá, ez a legnagyobb csoda az életünkben!
Mit
gondolsz, az életed további területei miként fognak megváltozni? Isten mindig is így
működött, és minket pedig az Ő képére és hasonlatosságára teremtett. Vagyis mi
ugyanígy kell, hogy a szellemi dolgokat működtessük.
Hisszük a szívünkben és a szánkkal kimondjuk azt.
A
Kolosse 2/6-ban mondja az Ige, hogy amint vettétek az Urat, amint fogadtátok, úgy járjatok Őbenne. Ábrahám, Mózes, Dávid
király mind így jártak azokban a csodákban.
Így születünk újjá, így jönnek hozzánk az anyagiak, így tudjuk kifizetni a
számláinkat, minden így működik, ezen az alapelven.
Nagyon szomorú, hogy a gyülekezetek legtöbb részében azt tapasztalni, hogy mégsem a hit szavát szólják. Mit tesznek? A problémáikat ismételgetik. Újra és újra előhozzák, hogy milyen rossz a helyzet, milyen kemény a helyzet, hogy mi az, ami nincs nekik, mi az, amire szükségük lenne.
És
mi az, amit nem tudok megtenni, amire képtelen vagyok. És mi az, ami nem működik az
életemben, mi nem történik velem, a Szellem nem mozdul az életemben. És így
rájátsszák saját magukat az ellenség kezére,
és a pusztulás, a romlás útjára vezetik
saját magukat.
De
akik itt jelen vagyunk, nem ilyenek vagyunk, mert mi már nem azokról a dolgokról
beszélünk, amit érzékelünk, vagy amiket látunk, mert mi csak az Igét szóljuk. Legyen áldott az Úr neve.
A megvallásnak a definíciója
az lehetne, hogy mindig ugyanazt a bizonyos
dolgot mondod ki. Jézus Krisztus pedig főpapja és apostola annak, amit mindig újra és
újra kimondasz. Minek a főpapja? Ha ugyanazt
mondod ki, amit Jézus mondott ki.
A
hit körökben is, ahol hitet tanítanak, gyakorolnak, ott is van egy terület, amit nem
tisztán értenek. Úgy gondolják sokan tévesen,
hogy amit kívánunk, azt kimondjuk, és azután meg lesz nekünk. Ez nem így van, itt
kerülünk bajba.
Mert
a dolgokat nem a fejünk tetején kellene eldönteni, és utána mondogatni, hogy én ezt
hiszem. Nagyon sok problémánknak itt van a
gyökere. Az emberek elharsogják, hogy mi van a fejükben, és a hitünk nincs benne, és ezért nem történik meg. Még akkor sem, ha hosszú
ideig mondogatják, nem történik meg.
Ha
az ember időt fordít arra, hogy együtt időzzön
az Úrral, nem biztos, hogy néhány nap alatt, és nem azt jelenti, hogy ha nem
hallasz, akkor feladod, de eljön az az idő, amikor 100 %-os biztonsággal fogod tudni,
hogy az Úrtól hallottál.
Más
dolgok pedig, amit kimondtál, teljesen nyilvánvaló, hogy nem történtek meg. Ilyenkor
a keresztények nagyon sokszor csalódottá válnak, és úgy kezdenek beszélni, hogy azt
soha nem lehet tudni, hogy mi is fog történi. Ez nagyon komoly terület és ma ebbe
szeretnénk egy kicsit mélyebben betekintést nyerni.
Jeremiás siralmai 3/37 Kicsoda az, aki szól és
meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
Kicsoda az közülünk, aki szól valamit, és ha az Úr nem úgy mondta, akkor az megtörténik? Tehát, ha valaki állít valamit, és azt mondja, hogy ez megtörténik majd, és az Úr nem úgy mondta, akkor nem fog megtörténni.
Ha
az Úr azt mondja, hogy nem úgy lesz, és te azt mondod, hogy de úgy lesz, akkor egy
szópárbajba kerültél az Úrral. Ütköző szavak ezek, nem akarunk olyan helyzetbe kerülni
az Úrral, hogy ellene mondunk annak, amit Ő mond.
Meg
fogjuk nézni a Mózes IV. könyvében a 14. fejezetben, hogy mi történt. Isten ugyanis
kiszabadította Izrael népét Egyiptomból és hosszú utat tettek meg, átkeltek a
Vörös tengeren, átmentek a Hóreb hegyén és így eljutottak egészen addig a
pillanatig, hogy már betekinthettek az ígéret földjére.
A
Jordán túloldaláról Mózes kémeket küld, hogy kémleljék
ki ezt a gyönyörűséges ígéret földjét. Hatalmas szőlőfürtökkel tértek
vissza, és nagyon jó jelentéssel, hogy tejjel-mézzel folyó Kánaán az odaát. De
Isten nem mutatta nekünk előre, hogy azt a földet óriások lakják, és hatalmas
falakkal bevett városok is vannak ott.
A
tizenkét kém közül tízen gonosz jelentéssel
jöttek vissza. A népnek a java része ezekkel értett egyet, és abban maradtak, hogy
nem vagyunk képesek bevenni azt a földet. Visszamentek a sátraikba, sírt a nép és
azt mondta, hogy bárcsak meghaltunk volna a pusztaságban.
Egyszer
megszámoltam, és úgy emlékszem, hogy ez volt a tízedik alkalom, hogy ezt mondták. A
Mindenható Isten szólt Mózeshez, haragra gerjedt, és azt mondta, hogy ez fog megtörténni a néppel, amit mondott, nem fognak bemenni arra a földre.
Az
Úr adott egy Igét az én életemre, erre az esztendőre, Ésaiás 57/17, hogy én
teremtem meg az ajkaikon a hálának gyümölcsét.
És ezzel párosan adta a Zsoltár 45/1 Igét, hogy az én nyelvem olyan, mint a sebesen
írónak a tolla. Én magam írom, hogy mi fog történni, a nyelvemmel. Írom a sikert, a győzelmet a nyelvemmel, ahogy kimondom. A nyelvünk
a sebesen írónak tolla.
És
mivel negyven napig voltak így, a pusztaság negyven napjára, negyven esztendő
szabatott rájuk. Azért kapták ezt az ítéletet, mert nem hittek Istennek a szavában, hanem a gonosz
jelentést hitték el. Amikor Izrael ezt meghallotta, akkor nagyon elszomorodott.
Ami
nekünk most a lényeg ebből, hogy számit-e valamit az, hogy mit mondunk ki a szánkkal?
Hallottátok, hogy Elvis Presleynek mi volt a mondása? Hogy én sem fogok tovább élni, mint az édesanyám.
És valóban így lett, jó lett volna, ha az édesanyja is hosszú életet él, de nem
így volt.
Mózes IV. 14/39 Amint pedig elbeszélé Mózes e
beszédeket Izrael fiainak, a nép felette igen keserge.
Keseregtek azon, amit Istentől kaptak.
40. És felkelének reggel, és felmenének a hegy
tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk elmenni a helyre, amelyről szólott az Úr,
mert vétkeztünk.
Ezen
a kora reggelen a nép megemberelte magát, és úgy tűnik, hogy megtette a helyes
megvallását. Itt vagyunk Uram, készek vagyunk megtenni, amit mondtál, készek vagyunk
bemenni a földre.
Van
azonban itt egy aprócska probléma, hogy az Úr most mást mondott nekik. Keménynyakú
népnek, makacsnak nevezte a sajátjait. Miért
nevezte őket így Isten? Mert amikor Isten azt mondta, hogy menjenek, akkor azt mondták,
hogy nem megyünk. Amikor Isten azt mondja, hogy ne menjetek, akkor hirtelen azt mondják,
hogy bemegyünk arra a földre.
Vagyis egy ellentmondással teljes természetet fed fel. Ez az ellenszegülés jól álcázható egy alaptalan bátorság színezettel. Néha mikor az emberek szájából halljuk ezeket a bátor hitmegvallásokat: Ezt fogjuk megtenni! Azt fogjuk megcselekedni. Ez valójában nem más, mint megpróbálják eltakarni a belső ellenszegülésüket, mert az Úr valami mást mondott nekik.
Ők
azonban elhatározzák, hogy a saját hitükből ezt akarják tenni. Ezt a Biblia ellenszegülésnek nevezi, erről beszélt a
Jeremiás siralmai. Ki az, aki szól és meglesz, ha az Úr valami mást mondott helyette?
Példabeszédek 21/30 Nincs bölcsesség és nincs
értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Mit
gondoltok erről? Nincs tanács és nincs bölcsesség, ami megállna az Úr ellen. Semmi
nem képes megállni az Úrral szemben. És mi nem akarunk az Úr ellen tenni, mi az Úr oldalán szeretnénk az Úrral lenni.
Láttam
óriási kudarcokat hitemberek életében. Óriási bukásokat. A világon a legellenszegülőbb emberek voltak, még a
bibliaiskola idejéből is láttam. Homlok egyenest ellentétesek, mint amit az Úr
mondott.
Minek
a főpapja és apostola a mi Jézusunk? A mi megvallásainknak a főpapja. Mindig
ugyanannak, amit kimondasz, nem valami másnak, mint amit Ő mond. Szeretnék itt egy
gondolatot beiktatni.
A
mi királyságunk a szívünkben van, a szívünkben zajlik. Ezért az útmutatásainkat is a szívünkben kapjuk. Így az ellenszegülésedet
nem tudod eltakargatni. Az útmutatásokat, az irányvonalat a szívedből veszed. Ha csak
a fejünkből vesszük, és tesszük rá a hitmegvallásainkat, nem fog működni.
Mózes IV. 14/42 Fel ne menjetek, mert nem lesz
közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti ellenségeitek előtt.
Az
Úr most nincs köztetek, és az ellenség le fog győzni benneteket. Mit tesznek ezután?
Felmegyünk! Mondják. Megtették a hitmegvallásukat. Felmegyünk és bevesszük azt a
földet. Jobban tennétek, ha visszakanyarodnátok a pusztaságba, mondta az Úr. Nem! Itt
vagyunk és készen állunk. Ez már hónapok óta zajló vita köztük.
Amikor mondta nekik az Úr, hogy szedjék fel a manna kenyeret, gyűjtsék össze, nem tették. Amikor azt mondta, hogy ma ne gyűjtsetek, akkor gyűjtöttek, ne tegyétek el másnapra, mondta nekik az Úr, de eltették.
Látjátok
ezt a makacsságot, engedetlenséget? Azt mondja
az Úr, ülj le, és felállsz, azt mondja, hogy menj, és te nem mész. Azt mondja,
maradj, - nem, nem mi megyünk. Találkozott már valaki ilyen szellemiséggel? Az ördög természetének része ez. Ő volt, aki
eredetileg felállt, és Isten képébe ellenszegülve azt mondta, hogy nem, nem így
lesz! Így kezdődött.
Mi
ezt a saját szívünkben tesszük. El kell vetni, hogy ilyet tegyünk, és utálatosnak
kell, hogy legyen számunkra, nem szabad így tenni. Ellenszegüléssel teljes szellemiség ez. Ne adj
magadnak helyet ebben.
44. Mindazáltal merészkedtek felmenni a hegy
tetejére, de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a
táborból.
45. Alászála azért az amálek és a kananeus, aki
lakik vala azon a hegyen, és megverék őket, és vágák őket mind Hormáig.
Tehát elindultak, felmentek a hegyre, megtámadta őket és levágta
őket az ellenség. Megtették a jó megvallásaikat? Fölmegyünk, megszerezzük azt a
földet! Nagyon jól hangzik ez, igazi hitember szavai ugye? De az ellenszegülés van mögötte, mert Isten valami
mást mondott nekik, hogy mit tegyenek.
Megszegték a szövetséget, és
ellene fordultak az ígéretnek, és ezért én,
a céljaimat megváltoztattam a zsidókkal, vagyis megdorgálta
őket Isten. Most visszavonta az Úr az
akaratát. Nézzük a…
Mózes V. 1/42 És monda pedig az
Úr nékem: mondd meg nékik, ne menjetek fel, és ne harcoljatok, mert nem vagyok
közöttetek, hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektől.
Ne menjetek fel, mert nem vagyok veletek. Akkor van ott az ideje, hogy
mondd, hogy de én felmegyek? Bevesszük azt a földet! Elfogadtuk azt a földet!
Köszönöm, dicsérlek Isten. Nem! Akkor van ott az ideje, hogy leülj, és becsukd a szádat.
Nem az, az időpillanat ez, amikor bátor hitmegvallásokat tegyél,
vakmerősködve az Úr akarata ellen, úgy, hogy
arrogáns vagy, és gőgös vagy. Mégis
felmerészkedtek, írja a 43-as vers.
43. És megmondám néktek, de nem
hallgattatok rám, hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerősködétek,
és felmenétek a hegyre.
Egy másik szóhasználatban ez a vakmerősködés, ez egy indokolatlan,
jogtalan, alaptalan bátorságot jelöl. Mert
kijelentették, hogy bátran bevesszük a földet, egy bátorsággal teljes megvallást
tettek. De alaptalan volt ez a bátorság, mert az Úr pont az ellentétjét mondta nekik. És ez sok-sok
kérdésre választ ad nekünk.
Amikor az emberek megvallásokat tesznek, de nem úgy alakul, ahogy
gondolják. Semmi nem történik, és ilyenkor az emberek Istenre haragszanak meg. –
Uram én kimondtam azt, miért nem jött valóságba? Igen, de az Úr vajon mit mondott neked, hogy mit mondj ki?
Amit Isten másnak mondott, azt nem biztos, hogy neked mondta. Istennek akarata volt, hogy ők bemenjenek az ígéret
földjére, Istennek az volt az akarata, hogy vegyék birtokba az ígéret földjét. És
Isten akaratát vallják meg, de mivel ellenszegülők,
Isten megváltoztatta a szavát, és valami mást mondott nekik.
És ha neked valami mást mondott, azt nem lehet elhanyagolni. Ha a
Szellem megelevenít neked egy igeverset, akkor te nem állhatsz rá egy másikra, és azt
mondod, és azt vallod meg, mert Isten neked nem azt mondta, és nem lehet elhanyagolnod,
amit Ő mondott.
Egy példát szeretnék mondani. Egy asszonyt kirabolnak az utcán,
felháborodva mondja, hogy én a 91-es Zsoltárt mindig megvallom. Miért engedte meg
Isten, hogy ez megtörténjen? Minden nap megvallom a 91. Zsoltárt. És amikor az ember
várakozik az Úrnál, hogy mi lesz a válasz, akkor arra fog rátalálni, hogy az illető
szívében volt egy jelzés. Volt ott a
szívedben valami? Mi volt ez? Azt jelenti, hogy a Szent Szellem szólt, próbált téged megvédelmezni, hogy ne menj abba az irányba, te
pedig vetted az Igét, és az arca előtt felmutattad, hogy én mégis csak megyek.
Szerencsés vagy, hogy életben maradtál. És ilyenkor még az ember
Istenre haragszik, hogy Isten hol voltál ebben a helyzetben, miért engedted meg, hogy ez
velem megtörténjen? Pedig ott volt a szívedben ez a jelzés, hogy ne menj el akkor arra. És te pedig gondoltad, hogy
elidézem a 91-es Zsoltárt, és utána elindulok. Az Úr pedig próbált téged megvédelmezni és próbált vezetni, hogy ne
menjél arra. Ha nem mentél volna, akkor mi történt volna? Akkor semmi nem történt
volna.
Van, hogy az Úr egy másik irányt mutat nekem, hogy másik irányba
menjek, és mi történik? Semmi! Néha az ember úgy érzi, hogy semmi oka nem volt ebbe
az irányba jönni, mert nem történt semmi. Tehát hűek a megvallásaikhoz, de elhanyagolják a Szent Szellem jelzéseit, és
akkor ez így nem működik. A Szellemnek a vezetései, az maga az Úr szava.
Ugyanaz a Szellem írta a Bibliát, aki bennünk van. És nem lehet, hogy
elidézel valamit az Igéből, ami ellentétes
azzal, amiben Ő akar téged vezetni. Ne menj
be a belvárosba most! De igenis én bemegyek, a 91-es Zsoltár a szívemben van, és
elindulsz. Tudom, hogy minden rendben lesz, meg is vallottam, de ha felvetted volna a
Szellemnek ezt az indítását, hogy ne menj, akkor engedelmes
lettél volna, és nem indultál volna.
Bevesszük azt a földet, meg volt az ideje annak, amikor ezt kellett
volna, hogy mondják, de most az idők megváltoztak,
és az Úr, valami mást mondott nekik. Most a
szájukba van a helyes megvallás, de teljes ellenszegülésben
vannak a szívükben, és ez így egy alaptalan bátorság.
Amikor Istennek a szava ütközik a mi szavainkkal, akkor mi történik? Van-e valami erőteljesebb annál, mint Istennek a szava? Nincs! Tehát ilyenkor ez egy belső ellenőrző jelzés. Ha valakinek volt egy megtapasztalása az ördöggel, meg fogjuk ezt nézni.
Amikor Isten teremtette az ördögöt, akkor még nem ördögnek
teremtette, arkangyalnak teremtette, és Isten jelenlétében tartózkodott. Istennek a
szentségében tartózkodott, és láthatta Isten a dicsőségét, és láthatta Istennek
a működési módjait, hogy miként működik
Isten.
Isten mindig is ezt az alapelvet
vitte véghez, hogy hit által kimondta, és az
ördög látta ezt. Eltorzítván ezt az
alapelvet gondolta, hogy felhasználja majd, és Isten ellen fordítja ezt, aki maga
teremtette ezt az alapelvet, hogy hisszük, és megvalljuk. És gondolta, hogy fel tudja
használni az ellen, aki őt teremtette. Ugye milyen ostoba volt? Meg is nézzük az
Ésaiás 14-ben az Ő szavait. Luciferhez szól ez az igevers.
Ésaiás 14/12 Miként estél alá
az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál!
Megnézzük most, hogy mi az, amit az ördög mondott?
13. Holott te ezt mondád
szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és
lakom a gyülekezet hegyén messze északon.
14. Felibük hágok a magas felhőknek,
és hasonló leszek a Magasságoshoz.
Az én trónomat hová helyezem!
Elindítom az én egyházamat, mert én okosabb
vagyok. Igen, csak, hogy Isten elhívott-e
rá? Tehát itt angyalként van, és mit próbál tenni? A szívében hinni, a szájával
kimondani próbálja, és próbálja, hogy az valóságba jöjjön. Mert azt tudta, hogy
ez a szellemi törvény ekként működik, figyelte Istent, hogy Ő ezt miként
alkalmazta, és nem tudjuk milyen hosszú ideig figyelte Istent.
Isten, ahogy az Ő szívében megtervezi, és kimondja, az megtörténik.
Senki nem kísértette az ördögöt, hogy ezt megtegye, ő saját maga jött elő ezzel
az ötlettel. Elhatározta, hogy ezt ki is mondja, hogy ő felülemelkedik Isten
nagyságán. Ő már ott volt Isten jelenlétében.
Tudnunk kell magunkról, hogy mi áldottak vagyunk azon a helyen. Ő énekelhetett Isten jelenlétében, mert Isten bele teremtette a dicséretet. De ez nem volt elegendően jó számára. Én egy külön egyházat kezdek, nekem feljebb kell emelkednem ennél, én a saját trónomat akarom feljebb emelni ennél. A csillagok fölé kell mennie az én ülőszékemnek.
Olyannak kell lennem, mint a Magasságos, fölé kell mennem. És Isten úgy döntött a
szívében, hogy Ő valami mást fog mondani. És erről fogok tanítani hamarosan. Hogyan
lehet Istennek a haragját kiárasztani.
15. Pedig a sírba szállsz alá,
sírgödör mélységébe.
Ezt Isten mondta. Az ördög pedig azt mondta, hogy én pedig
felülkerekedek Istenen. Isten pedig azt mondta, hogy én másként gondolom, te lefelé mész a sírgödör mélységébe. Látod-e
itt a szavaknak a harcát? Az ördög
kifröcsköli a gonoszságot a szívéből, és
Isten azt mondja, hogy nem így lesz, lefelé mész. A szavak ütköztek és nem volt
harc, nem volt lehetősége, hogy az ördög szavai nyerjenek, soha nem történhetett
volna meg.
Soha nem lett volna lehetőség arra, hogy az ördög felülkerekedjen.
Soha nem sikerülhet az ördögnek a saját útjait kijárni, mert Isten azt mondta, hogy
az ördög a pokolba vezető úton van lefelé.
Nekünk pedig egyezni kell azzal, amit Isten mond, és soha nem szabad ellentétes
dolgokat hordozni a szívünkben, és azokat kimondani.
Tegnap is szóltunk arról, hogy a szívünkben a megértést kell gondozni. Jézus a legjobb példa arra, hogy hogyan kell a hitmegvallásainkat
megtenni. Ő miként tette? Ő hogyan rendelte el, hogy mit fog kimondani.
János 14/10 Nem hiszed-é, hogy
én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van?
A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki
énbennem lakik, Ő cselekszi e dolgokat.
Nem magamtól mondom ezeket a beszédeket, hanem az Atya, aki énbennem
lakik, Ő cselekszi ezeket. Jézus tehát nagyon fegyelmezett
volt, és nagyon gondosan válogatta meg a
szavait. Nem saját magamtól mondom a szavakat, mint a saját forrásomból, hanem az
Atya, aki bennem lakozik, Ő a forrása ezeknek
a szavaknak. Mi a megvallása? Ugyanazokat
mondom, amiket az Atya mond.
János 12/49 Mert én nem magamtól
szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, Ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.
Az Atya ugyanis parancsolatot
adott ki arról, hogy mit beszélhet és mit nem. Vagyis nem a saját szavait szólja, nem
azt mondja ki, amit Ő maga akarna, vagy esetleg azt a gondolatot, ami átment a fején,
azt nem mondja ki. És nem mondja ki azt, amit a hírekből hall, és amit másoktól
hall. Nagyon fegyelmezett abban, hogy mit
mondhat ki.
Ezért van az sokaknál, hogy mondják, mondják, és nem történik meg, mert gyorslakodnak a szájukkal. Nagy hirtelen mondják ki, amit mondanak. A Biblia pedig tisztán felszólít minket, hogy legyünk gyorsak a hallásra, és ne gyorsalkodjuk el a szólást. Lehet, hogy gondoljuk, hogy mit kell mondanunk, de ne bízzunk a saját értelmünkre túl sokat.
Az Úrban bízzunk meg, hogy
megadja, hogy mit kell kimondanunk, és Ő majd kidolgozza és megadja nekünk minden
alkalommal, mert az Ő Igéje az igazság. És
te fogod tudni, hogy melyik az, a szó és Ige, amit ki
kell mondanod, mert a Biblia egy nagyon vastag könyv, és saját tetszésed szerint
nem lehet kiválasztani, hogy mit fogsz mondani, mert lehet, hogy az ellentétes lesz
azzal, amit Ő akar, hogy szólj.
Ezért mit mondunk mindennap? Ahogy Ő
hozza az Írást, most is képes adni neked, Ő fogja az emlékezetedbe hozni, Ő is
hozhat az emlékezetedbe, az elmédbe gondolatokat, megelevenítésként jön, egyszerűen
tudod, hogy az az.
Akkor nem csak mondtál valamit, hanem azt mondtad ki, amit Ő mond ki rólad, és senki nem lehet nagyobb Őnála.
Amikor Ő hozza az Igéjét, az mind valóságba jön, amit Ő mond.
49. Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, Ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.
Az emberek az értelem szintjén próbálnak boldogulni,
ahelyett, hogy a szellemi mélységekből merítenének.
Az élő Istennek a Szelleme által vannak ezek.
Nekünk kapcsolatba kellene lenni Ővele.
Jó tizennyolc évvel ezelőtt egy
ember meggyógyult, tolókocsiból kelt ki. Az
I-es, és II-es imakönyvet mindennap végigimádkozta. Elejétől a végéig minden
szót, reggel és délután. Nagyon fegyelmezett
életet élt, ha jól emlékszem papnak készült. És azután az állapota úgy adódott,
hogy elkezdett bottal járni, talán egy év is eltelt, és az Úr megjelent egy
alkalommal neki és azt mondta, – ugyanis megtette a megvallásait, de nem úgy cselekedett, ahogy a megvallásaiban
kimondta –, az Úr azt mondta neki, hogy hagyd a
botot. Mi dolgod van azzal a bottal?
A lényege, hogy nem a botra kell
támaszkodni. Tehát Isten Szelleme bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, és Ő
hozza azt a tudást, amit tudnunk kell, hogy mit kell mondani, nem akármit mondunk ki.
50. És tudom, hogy az Ő
parancsolata örök élet. Amiket azért én beszélek, úgy beszélem, amint az
Atya mondotta nékem.
Zsoltár 46/10 Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én
vagyok az Isten!
A számítógépek világában
élünk, internet, telefonok, mobil telefon, és azóta nagyon elfoglaltak vagyunk. Ha az ember nem az interneten,
akkor a telefonon lóg. Nagyon jó, ha van az embernek egy telefon összeköttetése, pl.
ha úton van, és tudnia kell, hogy melyik irányba menjen. De az igazság úgy van, hogy
annyira leköt ez bennünket és annyira az
elménkbe kerülünk, hogy Őt ezáltal teljesen kizárjuk az életünkből, és nem
veszünk időt magunknak arra, hogy elcsendesedjünk,
és zsúfolttá válik az elménk.
Számunkra is figyelmeztetés volt ez az Úrtól. Tehát egy napot a héten, az embernek elvonásban kell élni mindettől függetlenül,
számítógép stb. és ez jó ötlet, ha ezt bevezeted az életedben. Egy pihenőnapot, amikor elcsendesedsz és az Úrral vagy. Nagyon jó ez a
Zsoltár 46/10 verse.
Amikor nem szól a rádió, nem
szól a tévé akkor az ember nagyon furcsán érzi magát, hogy milyen csend van
körülötte. Megszoktuk, hogy mindig megy valami körülöttünk, hogy valami zajnak mindig kell lenni körülöttünk. Ugye
hallod ezt ma! És hisszük, hogy kaptál ma valamit!
És növekszünk, egyre erősebbek leszünk, mert felfejlődünk belülről kifelé, Isten
királyságát hozzuk elő. Isten királysága a szívünkben van, itt van a földön.
Lukács 17/20 …Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el.
21. Sem azt nem mondják: Ímé
itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé, az Isten országa tibennetek van.
Mit mondunk mindezekre a jó dolgokra? Hallelúja!
Álljunk fel, mondja mindenki utánam: Hallelúja! Dicsérem az Urat, követem a Szellemet
minden napon, minden órában. Figyelmezek a szellemem hangjára, figyelmezek Isten
Szellemére, követem a Szellemet, Ő vezet engem, minden napon, Isten akarata,
beteljesedik az életemben, Jézus nevében! Ámen!
Ez az egy megvallás egymagában, Isten akarata előjön. Mi lett volna, ha nem jövök Európába? Három, négy év múlva már akár el sem indultam volna, mert abba az időzónában kellett bekerülni, amikor az ajtó megnyílik. Akkor kell mondani, hogy köszönöm Uram! És akkor kell menni. Dicsérjük az Urat! Ámen!
/Köszönjük az Úrnak Ibolya testvérünk munkáját, aki a
Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./