2012.02.14. 

TISZTÁN HALLANI

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2012. február 12.

 

Márciustól ismét ott leszünk a Hálózat tévében, már készül a tanítássorozat. A mai napon is egy tanítássornak a végére érkezünk, ahol is a lelkiismeretünk dolgait vizsgálgatjuk. Korábban is sor kerülhetett volna erre a tanításra. Van, akit már gyermekkorban megtanítanak a szülei arra, hogy a lelkiismeretére mennyire figyeljen, és annak a hangját meghallja, hiszen az a szellemünknek a hangja.

Kiskoromban, mivel nagyon sokat egyedül voltam, nem volt kivel játszadozni, így egyedül játszanom. Kimentem a szabad ég alá, és ott a képzeletemet, a fantáziámat járattam, és közben a lelkiismeretemnek a hangját is volt alkalmam megvizsgálni.

Nem sok játékom volt, mert amikor kaptam egy játékot, akkor a kalapácsomat is megpróbáltam néha rajta, és azután ami megmaradt, azzal kellett játszanom. Egyszer kaptam egy nagyon csinos kis Miki Maus órát, kalapáccsal megvizsgáltam, hogy mi van belül, és darabokra törtem. Szüleim soha többet nem vettek nekem órát.

A mai napon szólunk arról, hogy miként lehet a lelkiismeretünket tisztán tartani, hogy meghallhassuk a hangját, és soha ne bíráljuk felül azt, amit a lelkiismeretünk mond nekünk. A prédikátorok azért nem prédikálnak erről gyakrabban, mert maguk sincsenek tisztában azzal, hogy miként is tudjuk meghallani ezt a hangot.

Egy pár hete beszélgettem Ausztráliából valakivel. Ő volt az, akiről már korábban beszéltem, hogy nagyon szerette a természetes alapanyagokból előállított fagylaltot, olyannyira, hogy egy recept szerint elkezdte otthon készíteni, és nagyon sokan vásárolták.

Ebből meggazdagodott, egy nagy gyára lett, én is jártam a gyárában, prédikáltam a gyülekezetében is, ő volt az, aki kiírt nekem egy adományt. Én egyébként egy másik városban szolgáltam.

Rákérdeztem később, hogy mi lett vele, és azt mondták, hogy egy magánrepülőgép szerencsétlenség áldozata lett. Ugyanez történt az egyik biblia-professzorommal, aki a biblia iskolában tanított, ő is egy repülőgép szerencsétlenség áldozata lett.

Mindkét feleség bizonyságot tett utólag arról, hogy tudták, hogy nem lett volna szabad felszállniuk a gépre aznap reggel. És keresztülgázoltak ezen a lelkiismereti vezetésen, ezen a szellemi hangon.

Sokan azon tűnődnek ilyenkor, hogy valami rosszat tehetett, vagy mi volt az, ami ezt eredményezte. Nem tettek semmi rosszat, egyedül azt, hogy nem figyelmeztek erre a belső hangra, erre a lelkiismeret hangjára.

Vannak prédikátorok ma is, akik feldobják az érmét, és melyik oldalára esik, fej vagy írás alapján döntenek, ahelyett, hogy megtanulnák, a szellemük hangját követni. Ha a prédikátor nem tudja, hogy miként megy ez, akkor miként tanítaná meg erre a gyülekezetét?

Én most erről tanítok, de nem csak én, hanem az Úr tanít erről, mert ez annyira fontos. Ahogy mi ebbe a világosságba lépünk, úgy egyre nagyobb ismeretanyag jut majd el hozzánk, mert ennek az ismerete igen fontos.

Ha ezt a bizonyságot megtanuljuk követni, akkor nagyon sok keserűségtől, és kártól meg tud minket óvni az Úr az életünkben. „Ó! Ha csak az én népem figyelmezne az én szómra, én hamar kimenekíteném őket minden bajból, és a földnek a gazdagságából, kövérségéből lakatnám jól őket.”

Kihangzik ebből Istennek a jó szándéka és a jó szíve, és az a kérdőjeles felhívása Istennek, hogy vajon miért nem figyelmeztél Rám? Keresztényeket nem tanítják erre, és teljes egészében a hústestben élnek, teljesen a saját meggyőződésükre és értelmükre hagyatkoznak.

Az alapján hozzák meg a döntéseiket, hogy mit érzékelnek, mit hallanak, mit mondanak az érzékszerveik. Mit tudnak kikövetkeztetni a logikáik alapján, vagy pl. milyen irányba vezetik őket az árak, a szükségek, vagy pl. a lehetőségek vezetik őket. Soha nem tanították meg őket arra, hogy miként vegyék a vezetést Isten Szellemétől.

A nagyfiammal történt meg, hogy egy éven belül, most másodszor veszítette el a munkahelyét, most Kolorádó államban volt egy lehetősége éppen, az is megszűnt, és jeleztem neki, hogy menjen vissza oda, ahol eredetileg is élt, és ha ezt megteszi, akkor öröm fog felfakadni a szívében, fogja tudni, hogy az Úr akaratában van, jól döntött.

Pár napig nem akarta ezt meghallani és megcselekedni, majd írt nekem, hogy így döntött, és valóban ott van ez az öröm a szívében, megy vissza Texasba. Ez mindannyiunkra vonatkozik. Ha az ember a helyes útirányba tart, arra megy, amerre kell, akkor van benne egy öröm.

Róma 8/14 Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.

Első kérdésem, hogy Isten fiai vagyunk-e? Itt a felnőtt korba jutott fiakról beszél, a hüosz szó áll itt a görögben. Lehetséges-e valóban, hogy mi Isten Szellemétől legyünk vezérelve? Sok minden próbál minket vezetésre vinni, és néha elfeledkezünk arról, hogy Isten Szelleme kell, hogy vezessen bennünket. Nagyon szorosan idevonatkozik a…

Galata 5/18 Ha azonban a Szellem vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt.

Ha azonban - írja, a Szellem vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt. Nagy konfliktust szokott ez hozni, amikor először halljuk, hogy nem a törvény és azoknak cselekedetei által kell nekünk keresztényként élnünk, és a szentséget sem a törvényből nyerjük el. Mi a mai napon a kegyelem alatt élünk, és nem lehet Isten törvényét és a kegyelmet ötvözni. Erről majd később szólok.

Bennünk, ott belül igenis meg van ez a belső bizonyosság. Tehát először is a saját szellemünknek is van egy hangja, egy bizonysága, és van egy másik bizonyságtevőnk, amikor a Szellem tesz bizonyságot a mi szellemünkben. Vagyis én csak akkor mozdulok, ha meg van bennem mindkét bizonyosság, és ez a Valaki benned is ott él. Meg kell mindannyiunknak tanulni, hogy ezt a második bizonyságtevőt, ott belül, miként lehet meghallani.

/16/ Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Vagyis a Szellem tudatja velünk, hogy mi újonnan születettek vagyunk. Hogy Isten a mi Atyánk, az Atyaistenünk. Ha ezt meg tudja tenni a Szellem, hogy ezt tudatja velünk, akkor más dolgokat is képes tudatni velünk.

Ismertem pl. olyan üzletembereket, akik, amikor megismerték ezt az igazságot, akkor multi-multi gazdagságra tettek szert azáltal, hogy mindig figyelmeztek erre a hangra. Az emberek általában megkérdezik az Urat, és mondják, hogy az Úr ezt és ezt mondta, de valójában az Úr nem mondott nekik semmit.

Meg kell változtatni a szótárunkban azt, hogy az ’Úr azt mondta nekem’. Helyette inkább mondjuk azt, hogy belül ’azt a vezetést vettem’, mert ez a belülről jövő tudás különböző fokozatokban, mértékekben és erőteljességekben tud előjönni.

Ha pl. egy próféta azt mondja, hogy az Úr keze van hatalmasan rajtam, és így szól, - akkor az egy nagyobb kenetet hordoz. Legtöbbször azonban a vezetésünket egy belső, belülről fakadó, benső tudás által vesszük, egyszerűen tudjuk. Tehát ez a bizonyosság belülről fakad, és a szellemünknek a hangja ez, amit másként úgy nevezünk, hogy a lelkiismeretünk.

És amikor szól az Úr hozzánk, akkor azt a szellemünkön keresztül tudjuk meghallani a lelkiismeretünk vezérlésével, hozzájárulásával. Az újonnan születetteknél Isten segítségünkre van a vezetésben, a lelkiismeretünk hangja által. Ezért mondja Pál, hogy ebben gyakorlom magam, hogy a lelkiismeretemet tisztán tartsam, hiszen Isten ezen keresztül kommunikál velem.

Rátérünk a Róma levél 2. fejezetére, ahol Pál olyanoknak ír, akik előzőleg pogányok voltak, és úgy tértek meg Krisztushoz, soha előtte nem jártak pl. zsinagógába. Előtte bálványimádók voltak, nem hallottak előtte sem a tízparancsolatról, sem Istennek a törvényeiről.

Mégis, amikor újjászülettek, akkor tudták belülről, hogy az nem helyes, hogy ezt vagy azt tegyék, ezért nem loptak, nem hazudtak, és nem gyilkoltak, mert tudták, hogy ez nem jó.

Róma 2/14 Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincs, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmaguknak törvényük: 

Természettől fogva tudták. Ez az újonnan született, belső embertől való tudás. Az újonnan nem született ember még a lelkiismeretétől bármit megcselekszik, nem fogja visszatartani a lelkiismerete. Tehát külső törvényük nem volt, de mivel újonnan születtek, ezért Istennek a törvényei a szellemükre ráíródott.

Visszaemlékszem a korai időkre, amikor olyan keresztények közé kerültem, akik azt mondták, hogy Jézus manapság már nem gyógyít. Anélkül, hogy bármilyen bibliai tudásom lett volna, tudtam belülről, hogy nekik ebben nincs igazuk. És ez azért van, mert Isten a Bibliának a Szerzője, és pontosan tudja, hogy ott mit írt le, az Ő Szelleme került a szívünkbe.

Ha az Igéről nincs ismereted, akkor is képes vagy a helyes és igaz dolgokat megcselekedni. Később, néha hosszú évek múlva, rátaláltam az Írásokban, hogy én akkor azt ott helyesen tettem, helyesen gondoltam. És mindez azért történhetett meg, mert Isten Szelleme a bensőnkben él, és a szellemeden keresztül a lelkiismereted hangját felhasználva vezetett téged.

Ha egy bizonytalanság van ott, akkor várakozzál, ha pedig egy bársonyos érzés tölt el, és egy békesség mellé, akkor nyugodtan tedd azt meg. Naponta gyakorolhatjuk ezt, hogy most éppen melyik utcán megyek végig, naponta érzékeljük ezt. Gyakorolom tehát ezt naponta.

Róma 2/15 Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe; egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik. 

Tehát ezek a gondolatok bennünk, ezek vagy vádolnak, vagy mentegetnek minket. Így működik a lelkiismeretünk.

Egy másik fordítás azt mondja, hogy – a lelkiismeretük szól hozzájuk.

Lehet, hogy a te életedben is volt valami, amit tettél, és egy borzalmas zűrzavaros helyzet volt, mégis megtetted, tudtad belül, és később is tudtad, hogy az a dolog nem volt úgy helyes. Megtetted, bár a lelkiismereted mindvégig tudta, hogy az a dolog úgy nem helyes. Végig bizonyságot tett arról és innen tudtad, hogy az a dolog nem volt úgy jó, mert a lelkiismereted már szólt hozzád ebben a dologban.

Izraelben volt egy prófécia, a nyelvek nemeit magyaráztam, és abból jött ez ki. Mondják így is, mondják úgy is, mondják ezt is, mondják azt is, és egyik sem az igaz. Tehát a Biblia Szerzője, a Biblia vonalán fog vezetni téged, még akkor is működik, amikor nem is tudsz róla.

Néha a fejünk, ami különböző, úgynevezett vallásos tanokban, erőteljes agymosásokban vesz részt, visszabeszél, és azt mondja, hogy nem az az igaz, ami ott belül van, hanem amit itt kint gondolok. Isten Szelleme mondja neked belül, hogy ez a jó, ez a helyes, és ilyenkor a fejünkben lévőket félre kell tolni az útból, és a szellemünkre kell hallgatni.

A szellemünkből pl. szólhat úgy a lelkiismeretünk, hogy felejtsük el azt a vallásos, álarcos, színlelelős viselkedési formát, és engedjük magunkat szabadon a szellemben. A lelkiismereted megszólal, és azt mondja, hogy ez a jó. Ezért mondja az Írás, hogy ha azonban a Szellem vezet titeket, nem vagytok a törvény alatt.

Amit a keresztények hoztak rendelkezéseket, és tanítják, hogy így nem szabad felemelni a kezed, és ezt nem szabad tenni, és ezt kell tenned, ez mind csak vallásos rendelkezések, törvénykezések abban az irányban, hogy hogyan lehetsz Istennek így a tetszésére.

Megint másik irányba, mondhatja a lelkiismereted, hogy ez így nem helyes és nehogy megtévesszen valaki. Ilyenkor figyelmezned kell a lelkiismeretedre. A lelkiismereted ugyanis összeköttetésben van Isten Szellemével, aki benned lakozik, és Isten Szelleme kommunikál veled a te szellemeden keresztül. A lelkiismereted pedig a szellemednek a hangja, amikor az megszólal.

Le merem fogadni, hogy a lelkiismereted minden alkalommal megszólal és mondja, hogy hétről-hétre minden alkalommal a gyülekezetben kellene lenned, mert ott minden héten valami olyan kerül hozzá a szellemiekhez, amit eddig nem tudtál, és amire szükséged van, s felépülsz. Az életedet mentheti meg később, amikor visszatekintesz, és azt mondod, hogy nekem szükségem volt akkor ott arra a segítségre.

Az életünkben minden egyes ilyen alkalomkor az Úr ad hozzá egy kis darabot abból, amire szükségünk van. Nagyon szomorú az, hogy az emberek fontosabbnak tartanak dolgokat, annál, amikor így egybegyülekezhetnek hétről hétre, és amikor azok a dolgok azután bekövetkeznek, akkor felkészületlenül állnak ezekkel szemben, és nem tudnak benne megállni.

És amikor ezek becsapódnak az életükbe, akkor nagyon kemény időket élnek meg pont emiatt, mert nem tanulták meg azt, hogy miként tudnak ezekben megállni, és nem csak megállni, hanem győzelmet venni.

Pl. Mária, amikor az angyal megjelent neki, és hozta neki a jó hírt, és azt mondta, hogy legyen nekem a te beszéded szerint, és az a szó, amit az angyal hozott, Isten Igéje, testté vált benne, mert elfogadta azt. Jézus testet öltött az ő egyezése folytán.

A legjobb fejezet a Bibliában, ami elmagyarázza, hogy miként is működik a lelkiismeretünk hangja, az az Korinthus I. 8. És mivel a Bővített fordítás itt nagyon jól hozza azt a többletet, amit itt ki kell hallanunk, ezért a sorokat itt a bővített fordítás szerint fogjuk olvasni.

Korinthus I. 8/1 A bálvány áldozatra bemutatott ételről természetesen tudjuk, hogy mindnyájan rendelkezünk ismerettel. Azonban a puszta ismeret felfuvalkodottá teheti az embert, de a szeretet gyengéd érzelem, ragaszkodás, jóakarat, jó szándék és jóindulat, megtanítja, felépíti és bátorítja az egyént, hogy felnövekedjen a teljes felnőtt korra.

Ez a bálványáldozatra való étkezés nagyon forró tématerület volt, abban az időben Pálnak feltették ezeket a kérdéseket. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy – Pál ehetünk-e olyan húst, amit előtte bálványáldozatoknak mutattak be?

Dianának és más hamis isteneknek mutatták be ezeket az ételáldozatukat, és utána pedig leültek az asztalukhoz és ezeket a húsokat megették, kivitték a piacra is eladni, és az ember, aki vásárolta, nem tudta, hogy ez a hús most honnan ered, vajon a templomból jött-e ki, vagy egyszerűen más forrásból.

/2/ Ha valaki azt képzeli, hogy ő már sokat megismert és megértett ezekből az isteni természetű dolgokból, szeretet nélkül, az még nem fogta fel, nem ismerte fel, és nem értette meg olyan erősen határozottan és tisztán ezeket, sem nem szerzett olyan bensőséges ismereteket, amilyeneket kellett volna, vagy szükséges lett volna.

A lényeg, amit itt Pál mond, hogy ha valaki azt gondolja, hogy ő már ezeket a dolgokat tudja, ismerete van neki szeretet nélkül, az még nem ismeri úgy, ahogy kellett volna. Mert az ismeret egymagában szeretet nélkül felfuvalkodottá tesz.

/3/ De ha valaki igazán szereti az Istent, az Isten elismerte őt, mint aki méltó, érdemes, az Ő bensőséges közelségére, és szeretetére, és az Ő tulajdonává lett.

Mit kell ebből kivennünk? Sokkal fontosabb az, hogy kit szeretünk, mint az, hogy mit tudunk. Minékünk világosságunk van, mondja Pál, és tudjuk, hogy ezek a bálványáldozati bemutatások, ezek semmik nekünk. Mindegy, hogy ezek kinek lettek bemutatva, és azokat hívják isteneknek, akik nem is istenek. Itt az országban is vannak olyan hívők, akik pl. szobrokat tisztelnek istenként, és azokhoz imádkoznak.

Pál azt mondja, hogy nekik is meg kellene világosodniuk úgy, ahogy mi világosságban vagyunk, de bejöhet itt a felfuvalkodottság, mondhatja valaki, hogy igen ám, én már megvilágosodtam, nekem tudásom van erről, és gőgösködni kezd: mi vagyunk azok a hit emberek, akik tudjuk ezt, mi már mindent tudunk erről a hitről.

Pál figyelmezteti őket, hogy ti még nem tudtok semmit úgy, ahogy ismernetek kellene azt, ha így beszéltek. Tehát a legfontosabb dolog az, hogy szeressétek Istent. Mert ha ti Istent szeretitek, akkor bizony Isten ismer benneteket.

Soha nem fordult még olyan elő, hogy valakinek akkora nagy tudása lett volna, olyan tudásra tett volna szert, hogy Isten figyelmét az felkeltette volna, hogy azt mondta volna, hogy: hú, milyen okos az illető, igen nagy benyomást tett rám az illető.

Ha igazán megvilágosodtál már, és nagyon sok a tudásod, akkor kb. olyan lehetsz Isten szemében, mint nekünk egy kétéves. A kis unokám, amikor a krétát fogja a kezében, és rajzolja a köröket, és az ember megdicséri, azt mondja, milyen ügyes vagy, milyen szépet rajzoltál. Ugyanígy mondja Isten is rólunk, hogy milyen csodálatos vagy.

Azok, akik nincsenek megvilágosodva, akik a törvény alatt méregetik magukat és úgy cselekszik, hogy mit szabad, és mit nem, azok még az egyéves korban vannak. Felveszik, amit csak találnak a földön, és azonnal a szájukba teszik. A krétát is a szájukba veszik, és megeszik, a színes ceruzákat mind megeszik. Ezek vagyunk egyévesen, a mindentudásunkkal.

Természetesen van hatalmunk, és lehet nálunk nagy-nagy kijelentés, és minden démon a lábunk alatt van, és mindez nem jelent nekem semmit, amiben ők hisznek, de ha valakinek gyenge a lelkiismerete, nem szabad akkor nekem azt megcselekednem. Rá fogunk térni erre, hogy mit jelent ez. Ilyenkor a mennyben csak rázzák a fejüket és mondják, hogy ó, hosszú út áll még előtted, még ebben, meg abban meg kell változnod.

Isten nem mutat meg nekünk egyszerre mindent, hogy miben, de azt megmutatja nekünk, hogy növekednünk kell, és ebben a növekedésben fontos rész, hogy meg kell változnunk. Ahogy haladunk előre, és megtesszük ezeket a lépéseket, Isten igenis biztatni fog minket, hogy jól végzed a dolgod. De még van valami, mutatja Isten, egy kicsit még időzzünk ezen a témán, és rámutat egyre.

Eltelik így húsz év, és túl vagy kétszáz ilyen dolgon, és gondolod, hogy most már csak megérkezel, és akkor mondja Isten, hogy figyelj kicsikém, még itt is van egy dolog. És amit nem tudunk, hogy még van pár millió dolog, amiben változnunk kell, soha nem fogjuk elérni azt a tökéletességi fokozatot ebben a világban.

De Isten nem adja fel oly könnyen, hanem az elkövetkezendő időben is azt teszi felénk, hogy megmutatja az Ő felséges kegyelmének a gazdagságát, az Ő jóságát, szeretetét az irányunkba. És erre a kijelentésre azért van szükségünk, hogy valóban tudjunk növekedni szintről-szintre, hitről-hitre, dicsőségről-dicsőségre. Most egybe fogjuk olvasni a következő verseket:

/4-6/ Ebben a dologban, a bálványáldozati étel evésében, tudjuk azért, hogy a bálvány az egy semmi, nincs igazi valós létezése, és hogy nincs más Isten, hanem csak egy. Mert bár lehetnek úgynevezett istenek, akár a mennyben, akár a földön, mint ahogy van is belőlük sok, istenek és urak, mesterek, mégis számunkra csak egy Isten létezik, az Atya, aki forrása a mindenségnek, és akire nézve van nékünk az életünk. És egy az Úr, egy Úr létezik számunkra, Jézus Krisztus, akiből, és aki által vannak mindenek, és akiből, és aki által létezünk mi magunk is.

Látjuk tehát, hogy nincs más Isten számunkra, de tiszteletet kell kifejeznünk azok felé, akik más istenekben hisznek, más vallásúak. Én nem teszem ezt, mert nem akarom hagyni őket, ebben a megtévesztésükben. Milliárdnyi emberek lehetnek tévedésben, igen, lehetnek, mert az út az egyenes, és keskeny ez az ösvény, és kevesen találják meg, és a pusztulásra vezető út pedig széles.

/7/ Mindazon által nem mindenki, nem minden hívő van birtokában e tudásnak. Némelyek egész életükben hozzá voltak szokva, hogy úgy gondolkodtak a bálványok felől, mint amelyek valóságosak és élők, és még mindig úgy tekintik a bálvány áldozati ételt, mint valódi istenüknek áldozott ajándékot, melyet, ha megesznek, az ő erőtlen lelkiismeretük beszennyeződik, és kárt vall.

Írja Pál, hogy nincs meg mindenkiben ez a tudás. Milyen tudás? Amire utalt, hogy csak egy Isten van. Még a gyülekezeten belül sem tudja ezt mindenki. Tehát, ha valaki bálványimádó volt régen, és bekerül a gyülekezetbe, hívője lesz Istennek, még nem újult meg az elméje arra, hogy csak ez az egy Isten létezik.

Ha valaki olyan tanításokat hallott egész élete során, vagy hosszú évtizedeken keresztül, és azokban hitt, akkor időbe telik, amíg az elméje abból megújul. Abban növekedett fel, azt hallotta egész kicsi korától. A szülei is abban növekedtek fel, és most tudta meg, hogy az nem úgy van, hogy azok az istenek nem léteznek, hanem ez az egy Isten létezik.

És megeshet ilyenkor, hogy mivel a lelkiismerete még gyenge, és leülsz vele, és megeszed vele azt a bálványáldozati húst, megsérül ezáltal az ő lelkiismerete. Páltól ugyanis megkérdezték, hogy helyes-e ez, szabad-e velük enni, vagy előttük enni, vagy nem? És Pál válaszként, mikor Isten Szelleme által válaszolt, akkor a lelkiismeretükről kezd el írni. Ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy ez jó, ez a rossz, vagy így-úgy, igaz vagy nem igaz.

Pál elkezdi fejtegetni a lelkiismeret dolgát. Miért teszi ezt? Először is nézzük meg azt, hogy mi a bűn? A bűn, amikor a világosságot megszeged, megsérted. Vagyis ha nincs világosság azon a területen, nincs rendeleted, vagy törvényed, akkor azt nem tudod megszegni.

Hogyan tudnád azt a világosságot megsérteni, amely nem áll a birtokodban. Ha valamiről nem tudtál, vagy nem láttad azt, hogy az úgy van, vagyis nincs világosságod azon a területen, akkor Isten nem tulajdonítja azt neked bűnnek. Lehet, hogy súlyos árat fizetsz érte, hogy megtetted, Jakab ugye azt mondja, hogy aki tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, bűne az annak.

Pál tisztázza velük, hogy ezek a bálványok, ezek nem istenek. Semmit nem jelentenek. De nincs mindenki, aki közöttetek van, tisztában még ezzel. Nem tisztult még ki a fejük ebben a témában, nem újult meg még az elméjük. Itt a gyülekezetben is volt olyan dolog, amely egyesek lelkiismeretét zavarta, ezért megszüntettük.

Mert a gyenge lelkiismeretük megsérül, megkarcolódik, kárt vallhat. Mi a gyenge lelkiismeret? A gyenge lelkiismeret az a lelkiismeret, amelyet könnyen figyelmen kívül tud hagyni az illető, hogy mit mondott annak hangja. Itt is ez történt. És Pál azt mondja, hogy őrizzétek, óvjátok ezeknek a lelkiismeretét.

/8/ Most tehát, nem az étel tesz minket kedvessé, dicséretre méltóvá Istennél. A bálványáldozatra szánt ételt, ha megesszük, azzal nem nyerünk. De ha nem esszük meg, azzal sem veszítünk, kárunk sem lesz belőle.

Kérdés még mindig így hangzott, hogy megegyük azt a húst, vagy ne együk? És különböző csoportokra oszlottak a véleményüket tekintve. Pál tisztázni akarja ezt velük egyszer és mindenkorra. De nem így tette.

Nem vagyunk mindannyian ugyanazon a szinten, ugyanabban a világosságban, és ezért, amit a lelkiismeretünk hangja mond, azt ne bíráljuk felül. Amit tudunk, és amit megértünk, ezért parancsolta nekünk az Úr azt, hogy ne ítéljük egymást, mert én nem ismerem a te szívedet, hogy mi az, amit te látsz, mi az, ami valójában a te szívedben van.

Tehát annak a világosságnak a fényében, ami neked rendelkezésedre áll, abban nem ítélheted meg a másikat. Mert Isten a másikkal, nem a te világosságod fényében bánik majd. Figyeld meg, hogy mindig az történik, hogy a testiek ítélik meg a szellemieket, mint ahogy le is van ez írva /a Galata levél 5. fejezetében/.

/9/ Csak legyetek figyelmesek, körültekintők abban, hogy ez a választás hatalma, ami nálatok van, valamiképpen nehogy megütközést kiváltó akadállyá váljon az erőtleneknek, vagy a túl lelkiismereteseknek.

A mi szabadságunkról szól Pál. Hozd ide, lökd ide nekem azt a sztéket, hozd ide nekem azt a pulykát. Figyelj, ez lehet, hogy a Diana templomából jött. Ki foglalkozik vele? Diana egy senki, én meg szabad vagyok, nekem az semmit nem jelent.

Ez a beszéd botránykő lehet valaki számára, aki szellemileg még nem olyan felnövekedett, mint te vagy, és megbotránkoztatod. Ezért kell neked óvatosnak lenned, hogy a te szabadságod nehogy kárára legyen a másiknak, akinek gyenge a lelkiismerete.

/10/ Mert ha valaki meglát téged, egy olyan embert, aki ismeri Istent, akinek értelmes meglátása van e tárgyról, és látja, hogy egy bálvány templomának asztalánál ülsz, és ott étkezel, nehogy ez arra bíztassa és bátorítsa őt, hogy áthágja a lelkiismeretének a hangját, aggályait, ha ő gyenge és bizonytalan, és megegye azt, ami számára a bálvány imádatának céljára van fenntartva.

Neked tudásod van, a tudás felfuvalkodottá tehet. Leülsz a bálványimádati asztalnál, a templomnál és elkezdesz enni, mondod, hogy ott finomakat főznek. Amikor az egyik szabadságunkat Nevadában töltöttük, elmentünk a legjobb étkező helyre, a legolcsóbb árakkal, a legjobb ételek voltak, egy kaszinó volt ez a hely. Mi ugye nagyot mosolyogtunk, leültünk, és elfogyasztottuk azt, amit akartunk, és azután elmentünk. Nap, mint nap ettünk ott. De a többi felől nem gondolkodtunk.

Itt Magyarországon 22-23 évvel ezelőtt, a korai napokban keresztények nem hittek a gyógyulásban, azonban nagyon nagy divatban voltak a különböző természetgyógyászati dolgok, és sokszor ők szervezték meg az összejöveteleimet. Voltak olyan összejövetelek, ahol ezrek jöttek így el. És azt kezdtem észrevenni, hogy a keresztény tolmácsaim kezdtek tőlem eltávolodni, a végén nem volt, aki fordítson, mert a bűnösök közé soroltak, hogy azokkal vagyok.

Pedig nekik szükségük volt arra, hogy lássák az Úr Jézus igazi erejét. És ők is keresték a gyógyulást. Ezekről a helyekről kerültek ki a pásztoraink nagy számban. Nem törődtem vele akkor, és a mai napig sem foglalkoztat, hogy mit is gondolnak rólam ilyenkor a többiek. De ezrével lesznek olyanok, akik ott születtek újjá, és a mennybe kerülnek. Befogadták az Urat, tízezrével vannak olyanok.

Sok rossz dolog van tehát a keresztények fejében, összezavartak, a legalizációra tanítják őket, hogy mit szabad, és mit nem szabad tenni. Ha ezt teszed, akkor az varázslás, ha azt teszed az bálványimádás, ha azt teszed, akkor az házasságtörés, és paráználkodás.

Afrikában T. L. Osborn szolgálatában annyi varázsló született újjá, hogy Oklahoma államban, Tulsában épített egy nagy múzeumot, ahol ezek eszközeiket, amiket eldobtak, összegyűjtött. A keresztények ezt olyan rossz néven vették tőle, a gyenge lelkiismeretüket a keresztényeknek ez olyan mértékben zavarta, hogy a végén ezeket megsemmisítette és bezárta a múzeumot.

Ezeket a varázslókat, boszorkányokat mind ő vezette az Úrhoz. És utána tudták, hogy ezekben már tovább nincs ott az erő, amit addig használtak. A keresztények pedig mondták, hogy mindez varázslás.

Amit tehát itt Pál mond, hogy leülnek az asztalodhoz, neked erős a lelkiismereted, az övék gyenge, és ha te megpróbálod őket meggyőzni, akkor ugyan esznek belőle, de később a lelkiismeretük elkezdi vádolni őket.

Mi ez a gyenge lelkiismeret? Nagyon könnyen áthágja azt, ami a szívében van. Nagyon sok ember van, akinek gyenge a lelkiismerete, és nagyon könnyen felülbírálja azt, ami a lelkiismeretében van.

/11/ És így a te megvilágosodásod miatt, megrontatik, kárt vall ez az erőtlen ember, a testvér, akiért Krisztus meghalt.

A te megvilágosodásod miatt történt. A tudás ugyanis felfuvalkodottá tett, a szeretet pedig, ha azt hozod, az felépít. A szeretetre kell inkább figyelmeznünk, hogy az mit tesz, és nem arra, hogy neked milyen kijelentéseid, milyen tudásod, milyen megvilágosodásod van arról. A gyenge lelkiismeretűeknek segítenünk kell szeretettel. Ez a gyenge lelkiismerete az illetőnek megsérülhet, és tönkreteheted ezt a lelkiismeretet azáltal, amit te teszel.

/12/ És mikor a te testvéred, atyádfia ellen ily módon vétkezel, sérülést, és kárt okozol, az ő erőtlen lelkiismeretében, Krisztus ellen vétkezel.

Ha ezt megteszed, akkor Krisztus ellen vétettél, azért, mert az a gyenge lelkiismeretű atyafi is Krisztus testének a tagja. Segítened kell abban, hogy a szellemiekben ő is fel tudjon növekedni.

/13/ Ezért, ha én étkezem, és az én étkem a testvérem bukását, vagy az ő szellemi fejlődésében való akadályoztatását okozza, akkor inkább többet nem eszem ilyen húst nehogy az én atyámfiának botrányt, elesést és botránkozást okozzak.

Ha Pál éppen befejezte volna az étkezését egy ilyen bálványáldozati templom asztalánál, és megette volna mindazt, amit oda elé tártak, mit gondoltok, hogy utána zavarná-e a lelkiismerete? Őt magát nem zavarná a lelkiismerete, mert ő tudja, hogy az, ami ott folyik, az egy semmi, de a gyenge atyafi előtt soha nem enné meg ezeket.

A bibliaiskolában voltak olyanok, akik nem ettek húst. Felemeltem a hangom, és mondtam, hogy nyugodtan adjátok ide nekem, úgy néztek rám, mintha én lennék a bűnös. Segítségünkre van ez, ha mi magunk is megvilágosodunk ebben.

Korinthus I. 10/23 Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.

Mindent szabad, de nem minden építő jellegű, nem minden lesz a hasznunkra. Lehet, hogy te megtehetnéd, de vizsgáld meg azt is, hogy milyen hatással lesz a másikra, ha te azt megteszed.

A szeretetre fordul vissza megint a figyelmünk, hogy mit tenne a szeretet. A [agapé] szeretet mindig azt keresi, hogy miben tudna segíteni a másiknak, ha azzal segíthet, akkor feláldozza magát.

/25/ Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megehettek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

Vagyis kivittek a piacra minden húst, azt is kivitték, amit előtte Dianának feláldoztak. Amikor kimentek vásárolni, nyugodtan vegyétek meg, akármilyen hús van előttetek, ne kérdezzétek meg honnan való, ne zavartassátok a lelkiismereteteket ebben.

Ez egy óriási kijelentés itt, mert néha felteszünk bizonyos kérdéseket. Az emberek itt is nagyon szélsőségekbe tudnak menni. Láttam olyan szolgálatot, hogy mielőtt bejött volna az illető, a szemetes kosarat is végigvizsgálta, hogy van-e benne valami olyan anyag, ami megbotránkoztathatná a szolgálót. Ezek kötések.

/26/ Mert az Úré a föld és annak teljessége.

/27/ Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, amit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt.

Ne tegyenek fel kérdéseket, hogy honnan való, organikus eledel, vagy milyen eledel? Egy haszidik hívővel voltam együtt, egy rabbival, kabalával foglalkozott. Kóser helyre mentünk be, és ott jól megmondta nekik a magáét.

Kérdezősködött mindenről, egyszerűen gorombának, és neveletlennek tűnik az ember ilyenkor. Szégyenbe hozhatja a másikat a kérdéseivel, megszégyenítő lehet a helyzet, és ahogy az illetőnek válaszolnak.

/28/ De ha valaki ezt mondja néktek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg amiatt, aki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége.

Tehát, ha valaki azt mondja, hogy ez a hús itt Dianának lett szentelve, akkor mondd, hogy köszönöd szépen. Kinek a kedvéért teszed ezt? A másiknak a lelkiismeretéért, aki megjelentette neked.

Mit kell meglátnunk ebből az egészből? Hogy mennyire fontos az, hogy hogyan tartjuk a lelkiismeretünket, hogy segítsünk a másiknak is abban, hogy az ő lelkiismeretét is tisztán tudjuk tartani. Ugye Pál egy nagy prédikátor, tudja, hogy a bálványokban semmi nincsen.

/29/ De nem a ti lelkiismereteteket értem, hanem a másikét. Mert miért kárhoztassa az én szabadságomat a másik lelkiismerete?

Ha magamban vagyok, akkor nem a te lelkiismereted mércéje szerint élek, és hozom a döntéseket, de ha veled vagyok, akkor semmi olyat nem teszek, ami megsérthetné a te lelkiismeretedet.

/30/ Ha pedig én kegyelem által részesülök abban, miért káromoltatom azért, amiért én hálákat adok?

/31/ Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekedtek, mindent az Isten dicsőségére tegyetek.

Tehát semmi olyat nem tehetsz meg, ami a másik lelkiismeretét megsérti, kárhoztatja. Még akkor is, ha tudod, hogy az a dolog rendben lenne, ha azt tennéd, vagy azt megennéd. Pál mondja, hogy rendben van, megehetnétek, de még se tegyétek.

Mert, amikor a nagy Pál apostollal ültek az asztalnál, akkor úgy érezték, hogy helyén való, ha megeszik, és meg is ették, később, amikor azonban hazamentek, a gyenge lelkiismeretük elkezdte kárhoztatni őket, hogy azt tették.

És ha így megsebesül valakinek a lelkiismerete, az azért nagy probléma, mert Isten a lelkiismeretünkön keresztül szól hozzánk, és így elkérgesedhet, megkeménykedhet az illető lelkiismerete, és elfásulhat. Érzéketlenné válhat a másiknak a lelkiismerete, ezért Pál ezt olyan fontos témának tartja, hogy két teljes fejezeten keresztül ezt taglalja, tárgyalja, és tanítja őket.

Nézzük meg másik oldalról, hogy milyen az, ha valakinek erős lelkiismerete van? Ez olyan lelkiismeret, amelyet nem lehet felülbírálni. Vagyis ha erős a lelkiismereted hangja, akkor sem te magad, sem a másik nem tud meggyőzni arról, hogy másként tedd, mint ahogy belülről tudod. Vagyis azt mondod, hogy ezt én így látom, tudom, hogy így helyes, tudom, hogy ez az igazi út, és ezen az úton megyek.

És ekkor nem fogod megengedni, hogy a másik azon keresztülgázoljon, hogy azt megváltoztassa, hogy rávegyen, hogy azt másként tedd, nem fogsz tudni abban megtévesztetni. A következő Igét szintén a Bővített, az Amplified fordítás szerint nézzük meg.

Róma 14/22 Ilyen ügyekben, dolgokban, a te személyes meggyőződéseidet úgy ültesd át a gyakorlatba, mint amit te Isten jelenlétében, Isten előtt teszel. Tartsd meg azokat magadban úgy, mint aki egyszerűen csak arra törekszik, hogy megismerje Isten akaratát, és engedelmeskedjen annak. Áldott, boldog, irigyelt, és irigylésre méltó, akinek nincsen oka megítélnie, kárhoztatnia magát, azért, amit helyesel, magát afelől, amit választ, hogy megtegye.

Tehát, te láthatod tisztán a dolgot, és van kijelentésed róla, de ne próbáld rákényszeríteni a másikra, ha ő azt nem látja. A kegyelemnek ezt az újfajta megvilágítását, amit előhoztam az elmúlt hónapokban, időbe telik, míg megemésztjük, és biztos lehetsz abban, hogy az ördögnek nemtetszésére van. Mert így ezáltal, a Szellemnek nagyobb kiáradásai lesznek, nagyobb gyógyulások lesznek válaszként, és egy boldogabb életet fogsz tudni élni.

/23/ Aki pedig kételkedik, ha eszik, kárhoztatva van, mert nem hitből eszik. Ami pedig nem hitből van, bűn az.

Ide jutottunk, hogy ha kételkedve eszel, kárhoztatva vagy. Mindannyiunkban benne van ez a kenet, amely megadja nekünk azt a tudást, hogy melyik úton kell járnunk. Ezért ne hagyd, hogy a másik kényszerítéséből egy olyan utat válasszál, amely nincs ott benned, hogy meg kell tenned, ha nincs benned bizonyosság, hogy arra kell menned, akkor ne menj arra.

Mert akiket Isten Szelleme vezérel, tudjuk, hogy azok Istennek fiai, és azok nincsenek a törvény alatt. Ugye látjuk, hogy hogyan működik a kegyelem? Nem vagy a bűn hatalma alatt, mondja a Róma 6/14, tehát mert nem vagy a törvény alatt. Kegyelem alatt vagy. És, hogy hogyan működik mégis a rendszer? A lelkiismereted irányítson!

De az embereknek először újjá kell születniük, hogy ez működjön. Mert, amikor újjászülettünk, akkor Isten Szelleme részévé vált a szellemednek, vagyis egy új természetet kaptál Istentől.

Istennek a természete, abban a pillanatban, amikor újjászületsz, részeddé válik. Egyrészt meg van bennünk az isteni természet, másrészt meg van bennünk az ó ember természete, a hústestben, a lelkünkben, a gondolatainkban. Hordozzuk a régit az érzelmeinkben, de van egy új szellemünk.

János I. 3/3 És akiben megvan ez a reménység Őiránta, az mind szent tisztaságot ölt magára, amiképpen Ő is tiszta.

Visszautal ez a 2-es versre:

/2/ Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy amikor Ő megjelenik, hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk Őt látni, amint van.

És a lelkünkben egy tisztaságot öltünk magunkra, megtisztulunk, amint Ő is tiszta, mert a szellemünk az tiszta. A te szellemed soha nem fog elkövetni bűnt. Nem tette, és nem is fog soha bűnt elkövetni. Amiért teszünk dolgokat, az a régi természetünk, az ó természetünk és a meg nem újult elménknek a salakanyaga.

És a kegyelem alá azért kerültünk, mert már nem vagyunk a törvény alatt. Isten nem törvény, Isten maga a szeretet. Isten nem törvényeket tart be, az Ő természete a szeretet, és ugyanez a természet a tiéd is.

És azt kell megengedned, hogy az felkeljen benned, és az vezessen, és akkor mindent pontosan, és helyesen fogsz tenni, mert az egész Könyvet úgysem fogod tudni betanulni. Nem kell, ugyanis, mert benned van.

Vannak felekezetek, akik úgy bánnak el a pásztorokkal, hogy egy pár hetes kiképzés után, azt mondják, hogy most már mindent tudtok, menjetek ki a gyakorlatba, és csináljátok. És kérdezik, hogy mihez kezdjek? Mondják nekik, hogy ez már minden benned van, erre van szükséged mindösszesen, menj és végezd, mert benned van. Beléd van programozva, benned van, és tiszta.

Ugye mondja, hogy hasonlókká leszünk hozzá, mert meglátjuk Őt, amint visszatér, és azt is mondja az Írás, hogy amint Ő van, ugyanúgy vagyunk mi is a világban. Úgy járunk ebben a világban, ahogy az Úr van, hatalmat vehetünk a dolgok felett, és kijavíthatjuk azt. Feltámaszthatjuk a halottat, újjászületésre vezethetjük a szellemi halottakat, és uralkodunk.

Tehát belül olyanok vagyunk, mint Jézus, csak még nem jutottunk oda, hogy úgy nézzünk ki. Mindaz a rossz, amit valaha tettél, az úgy történhetett meg, hogy közben a bensőd soha nem adta ahhoz a beleegyezését, mert az tisztán tartotta magát, az olyan tiszta, mint Isten.

Lehet, hogy kicsit jobban értitek most már, mint eddig. Nagyon sok minden kapcsolódik ehhez az Isteni kegyelem témaköréhez, és időbe telik, amíg az ember ezeket egybeszerkeszti. Dicsérd az Urat!

Mondjad: Pontosan olyannak lettem teremtve, mint Jézus! A természete a szellememben van, és ezt a természetet követem. Én Isten igazságává tétettem Krisztusban, Krisztus értelme az enyém, Isten bölcsessége az enyém, az Ő igazsága az enyém, az Ő szentsége az enyém, mert az Ő szentségévé tétettem, ezért szent vagyok!

Dicsérjük az Urat, mert ez az igazság. Az Úrnak az öröme velem van. Márciustól a Hálózat tévében újra nézhetőek lesznek a szerkesztett műsoraink. Csütörtökön 5 órától és szombaton pedig délelőtt fél 10-től. A világnak a kedvéért egy kicsit témát váltunk majd, nehéz eledellel kezdjük, de mindaz jó lesz, ami elhangzik. A hitről, a gyógyulásról lesz egy kicsit szó.

A gyógyulás szellemi, a szellemből jön, és úgy nyilvánul meg a testedben, mert a Szent Szellem képes erre, hogy megelevenítse a testünket, és hogy életben tartsa, megelevenítse a testünket, a feltámadás erejével.

Ha bármilyen gyógyulásról van szó, az is a szellemedből jön, a hit pedig az a részünk, amely ezt megragadja. Ha elmondtuk a hitnek az imáját, azt írja Jakab levelében, hogy az Úr felsegíti, az Úr elvégzi a gyógyítást, mert az Úré a munka. Mi hatalmat veszünk, és hitben maradunk, és minden gondot az Úrra vetünk.

Vagyis nem aggodalmaskodunk, nem gondolkodunk felőle többé, hogy hogyan és miként, és akkor el fogja hagyni a testedet, eltávozik, a Szent Szellem hatalmas ereje által. Ugyanis Isten maga lakozik bennünk, jól fel vagyunk szerelve. Ugye?

A gyógyítások ajándékai jelen vannak, gyertek előre kézrátételre. Nagyon erős a gyógyító kenet a combban. Tegnap este, ahogy leültem a számítógép elé, azt hittem, elragadtatásban volt részem, olyan erős volt a gyógyító kenet a bal combban, és az izmokban.

Amikor ez így jön, ilyen terhességi kihordás jelzésekkel, akkor ez a Szent Szellem munkája, és ez mit jelent? Mit jelent az, ha a terhes asszony elkezd vajúdni? Szaladjon a kórházba, mert itt az ideje annak a babának. Ez örömhír, amikor ez így jelentkezik, mert azt jelzi, hogy születik az a gyógyulás, úton van. És sok minden van születésben.

Pál is mondja, hogy én imában hordozlak titeket, míg kiábrázolódik bennetek a Krisztus, vagyis hordozni kell imádságban sokakat, hogy kiábrázolódás legyen bennük Krisztus arcára. Ez a sok imádság, amit tegnap imádkoztunk el, hatalmas imádságok voltak, és a Szellemben áradtunk.

Pénteken Csongrádon kezdjük a jelek, csodák sorával, ott találkozhatunk, és azután a III. kerületben várjuk a régi és az új hívőket. Nagyon jók ezek az összejövetelek. Azok, akik gyógyulásért jönnek, azok újjá is születnek. Megéri egyért is elmenni!

Jöjjetek a bal lábbal gyógyulni, hadd vágjuk le róla, ami nem odavaló. A prédikátor így tud megszabadulni tőle, ha van ilyen kihordás, ilyen vajúdás, akkor azonnal szólítsd ki, imádkozzál érte, mert akkor te megszabadultál tőle, az illető pedig meggyógyult.   Ámen!

 A függőleges vonallal jelzett igeversek más fordításokból származnak.

   

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

 

BÉKEVÁR FŐOLDAL