2012.05.02. 

SZELLEMI FELNÖVEKEDÉS 2.

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2012. április 29.

Áldunk, és magasztalunk Atyám, köszönjük a gyógyító kenetedet, amit kiárasztasz ránk ma, és meggyógyítod a betegeket. Megtörjük a betegség, a gyengeség, az erőtlenség szellemét, minden gonosz munka felett hatalmat gyakorlunk. Gyógyulások lesznek ma Atyám a vesékben, a térdben, az alhasi belső szervekben. Megköszönjük neked Atyám mindezt a jóságot, szeretetet.

Kezeinket a zsebkendőkre vetjük Atyám, és a szent kenet árad mindezekbe a ruhadarabokba. Atyám, ahogy kiárad ez a szent erő, meggyógyítja a betegségeket, megtöri a fájdalmak erejét, eltávoznak, eltűnnek ezek a gonosz munkák a testekből. Tiéd legyen minden dicsőség ezért Atyám, Jézus nevében. Ámen!

Ma délután Szeged leszünk, május 2-án pedig Belényesen, Romániában. Június 2-án Szolnokon, június 16-án pedig Szlovákiában hirdettetik az Evangélium.

A mai napon is folytatni fogjuk a szellemi felnövekedésről szóló tanítássort. Nagyon fontos azt tudni, hogy meg kell újítani az elménket. Amikor az ember szellemileg szeretne felnövekedni, annak része, hogy az elméjét is meg kell újítania.

Tanítja az Írás a II. Korinthus 4/4-ben, hogy e világ istene megvakította a hitetlenek elméjét, hogy ne lássák a mi Urunk, Jézus Krisztusunk dicsőséges Evangéliumának fényét, aki ugyanis Isten képe. És nagyon sokan vannak, akik újjászületnek, szellemmel teljes hívőkké válnak, és mégsem újítják meg az elméjüket az Ige szerint.

Jézus Krisztussal meg kell ismerkedniük, ugyanis Mózes által jött a törvény, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által jött hozzánk. Ezrével nézzük meg a Hollywood-i filmeket pl. vagy a foci meccseket, vagy bármelyik csatornát, és még mindig vakok vagyunk az Evangéliumra. Ma tehát arról lesz szó, hogy igenis meg kell újítani az elménket az Igével.

A keresztények, ha ezt nem teszik, akkor ennek az eredménye pusztító, és elképesztő a hatása. A szegénység, amiben élnek, mentálisan tönkremennek, depresszióba, betegségbe, gyengeségbe élnek. Az egész világban így élnek a keresztények.

Az igazságot azért kell nagyon pontosan megismerni, mert katasztrofális tévelygésekben vannak még keresztények is. Ugyanis a megtévesztő kint van a világban, és nagyon erőteljesen munkálkodik.

Efézus 4/11 És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:

12. Szolgálat munkájára tökéletesítve a szenteket, a Krisztus Testének építésére:

Ez a tökéletesítés azt jelenti, hogy olyan állapotba, olyan fejlettségi szintre hozza, felszereli a szolgáló hívőket, hogy ők legyenek képesek végezni a szolgálatot. Isten ezt a növekedési folyamatot nem fogja kihagyni, vagy megkerülni. Olvassuk, hogy maga Jézus Krisztus is, amikor a földre jött, növekednie kellett bölcsességben, értelemben, testének állapotában.

A gyermek is végig kell, hogy menjen a különböző növekedés fázisain, míg felnőttkorba kerül.   Akkor kerülünk a teljes szolgálati készenlétünkbe, amikor a felnőttkort elérjük. Jelenti ez azt, hogy akkor a szenteknek is fel kell növekedniük. Ebben a növekedésben a legnagyobb segítséget az itt felolvasott, ötféle szolgálati elhívás, hivatal jelenti. Ezek ugyanis a Bibliának a szavai, ezek szolgálati ajándékok.

Mire adta ezeket Isten, hogy hová növekedjünk? Hogy felnőtt korba kerüljünk szolgálatra. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hívőnek meg van a saját szolgálata. Valaki előáll, és azt mondja, hogy úgy érzem, hogy van elhívás az életemen. Természetesen, mindannyiunknak van elhívás az életünk felett.

Róma 11/29 Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai, és az Ő elhívása.

Isten, még mielőtt e világra megszülettél volna, nem beszélve az újjászületésedről, ezeket már a világ kezdetén elrendelte, és elhívott ezekre a helyekre minket. Nagyon kicsiny százalékban vannak azok, akiknek pulpitusról, vagy szolgálati hivatali helyekről kell szolgálnia Istent. Ez nem azt jelenti, hogy Krisztus Teste többi tagja számára, nem lenne szolgálati elhívás.

Általánosságban mondva Krisztus Teste, három szolgálati hivatalt ismer el csupán. A pásztort, az evangélistát és a misszionáriust. A Biblia sok szolgálatról beszél, a dicséret szolgálatról, beszél az imádat szolgálatáról, a segítő szolgálatról. Nagyon fontos a segítők szolgálata. Mit jelent pl. a segítő szolgálatban lenni? Mindaz, ami az Úr munkájának a segítését jelenti, idetartozik.

És mindaz, amire az Úr elhívott minket ezen a területen, azon a feladatkörön fel is fog kenni minket. És a segítőszolgálat pl. vegyük a tolmácsolást, a mai napon is négy-öt nyelvre is kikerül a tanítás az ő tolmácsolásukban. Vagy a keverőpultnál a hang technikusunk munkája, vagy a kamerásaink, vagy a vágóasztalon, aki a műsorokat összeszerkeszti. Nem is látjuk őket soha és milyen komoly munka ez, amit végeznek. Vagy vegyük az ültető segítőket, akik a bejáratnál üdvözölnek benneteket a Krisztus szeretetével, vagy a szomszédos épületben a tinik felé való szolgálat, a kiskorúaktól kezdve, a fiatalok felé történő szolgálat. Vagy a takarító szolgálat, akik takarítanak, a tv és az internetrádió műsorainknak a gondozása.

Hét közben szerkesztések folynak, hogy milyen anyag kerüljön ki az elhangzott tanításból. Most felvesszük az anyagot, és később megvágjuk. Vagy vegyük példának az internetes élő közvetítéseket, később miután megszerkesztjük, és átnézzük az anyagot, hogy mit szeretnénk, hogy tanításként ebből kimenjen, az vágva, felkerül az internetre. És a telefonmondóra is felkerül ez az anyag, hogy az emberek egy órában, minden héten hallhassák az új tanítást. Az utcai szolgálataink, az evangélisták szolgálata, a kórházba bejárók szolgálata, a börtönszolgálatok.

Tehát Istennek egy hatalmas Teste van, és minden egyes szervén keresztül munkálkodni akar. Óriási elhívás ez, ha csak azt vesszük, hogy a közbenjáró imádságra kit hívott el az Úr, hogy ott legyen. Igenis van közbenjáró imádság szolgálat, mindegy, hogy melyik tanító mit tanít erről. Ettől még magunkat nem kell közbenjáróknak hívnunk, mert maga az Úr Jézus Krisztus a közbenjárónk, de a Testén keresztül szeretné elvégezni ezeket a könyörgéseket, mi csak imádkozó szolgálatot töltünk be, mert Ő örökkön örökké él és készen áll, hogy közbenjárjon érettünk.

Jézusnak ez a szolgálata nem végezhető el a nélkül, ha valaki itt a földön, nem imádkozza azt ki nyelveken. Ez a közbenjárás azt jelenti, hogy Jézus közbelép bizonyos esetekben személyek érdekében, hogy segítségére legyen valakinek szellemben. Ez bizony az Úr Jézus Krisztusunk szolgálatának az egyik helye.

Lehet, hogy nem is kellene ezt ilyen szolgálati hivatalként említeni, ez egyszerűen azt jelenti, hogy szolgáljuk az Urat. Amikor az Úr képes arra, hogy használjon minket ezeken a területeken, akkor az Ő teremtését szolgáljuk vele.

Van-e vajon valamennyinknek ilyen helye, feladata, hogy Isten királyságának javára legyünk azzal? Példának hozom itt Kenneth Hagint, aki ugyan a próféta hivatalában állt a kezdetektől, de a próféta szolgálatának az első fázisába nem lépett be csak tizennyolc év szolgálati idő után. Ez volt az első fázisa a szolgálatának.

És feladata itt a földön, az elhívása arról szólt, hogy az Úr visszajövetelének munkáit előkészítse, mint annak idején Keresztelő János küldetett erre, hogy Jézus útját készítse. És ezt maga Gábriel angyal által jelentette meg Isten Kenneth Hagin édesanyjának, aki soha senkinek nem mondta el ezt a látomását.

Mi a feladata tehát annak, aki ezt az utat készíti? Hogy felépítsük a hitet a hívőben, hogy amikor az Úr visszajön, vajon talál-e hitet a földön. Mi volt az egyetlen üzenet, amit Kenneth Hagin hirdetett? A hitet hirdette, amire az Úr elhívta őt.

Chuck Flynn hosszú évekkel ezelőtt prófétálta nekem, hogy a szolgálati hivatalodnak, és feladataidnak a következő szintjére fogsz fellépni. Az apostoli kenetről beszélt, és akkor úgy gondolkodtam - elég ostoba gondolkodás volt -, hogy létezik egy következő színt, ahová fellépek? Később pedig, amikor az ember visszafelé tekint, akkor azon csodálkozik, hogy hogy nem gondolkodott e felől, nem tudott róla.

Minden hívőt elhív Isten arra, hogy a saját feladatait elvégezze, annak a mértéknek megfelelő munka szerint, amennyire felfejlődtek. Ezért mondja nekünk az Ige a …

Róma 12/3 Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy senki ne tartsa többre magát, mint kell, hanem józanul gondolkodjék, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét.

A 2-es vers pedig arra utal, hogy a gondolkodásmódunkat meg kell újítani az Igével. Miután megújítottuk az elménket, és a gondolkodásmódunkat az Igével, és a szellemünk is megújul, mindkettő, így fogjuk tudni megkülönböztetni Istennek a különböző szintű akaratait. A megengedő akaratát, a jóakaratát, és a tökéletes akaratát.

Ez azt mutatja nekünk, hogy az ember nem a tetején kezdi a szolgálatnak, hanem lépésről-lépésre halad a tökéletes akarat felé. Például, amikor a bibliaiskolába jártam, akkor az volt Istennek az akarata, hogy ott legyek. Később tudtam azután belépni Istennek az elfogadó akaratába. Tehát három szintje van ennek.

És ahogy az ember még jobban felnövekszik szellemben, és szellemi érettségre jut, és már úgy tud gondolkodni, ahogy maga az Úr gondolkodik, akkor lesz képes betölteni a szolgálatát, amire Isten elhívta. De erre fel kell növekedni.

És az ördög pedig kint van a világban, és a világosság angyalaként is képes megjelenni, hogy megtévessze a világban kint lévőket, és megvakítja őket, hogy ne lássák az Evangélium dicsőséges világosságát, aki az Istennek képe.

A 3-as vers pedig arra szólít fel minket, hogy senki ne tartsa többre magát, mint kell, hanem józanul gondolkodjék. Nem azt mondja az Írás, hogy ne tartsuk magunkat valamire, hanem ne tartsuk magunkat többre annál, mint ami. Az I. Péter 5. levelében írja azt az Írás, hogy Isten ellenáll a kevélyeknek, és az alázatosak azok, akik még több kegyelmet kapnak.

Kérdés így merül fel, hogy senki félre ne értse, kell-e szeretni magunkat, és kell-e magunkat megfelelő becslésben tartani? Mit mond a Biblia, hogy hogyan kell szeretni felebarátunkat? Mint önmagunkat! Mi van akkor, ha az ember gyűlöli magát? Akkor a szomszédod, a felebarátod nagy bajban van.

Azt is gondolják az emberek tévesen, hogy amikor magunkat ócsároljuk, akkor az egy bizonyos fajta alázat kinyilvánítás. Amikor azt mondják magukról, hogy ó, én csak egy senki vagyok. Valójában ilyenkor az ember azzal akar kevélykedni, hogy ő milyen alázatos.

Az Úr nélkül valóban senkik vagyunk, de a jó hír az, hogy mi nem az Úr nélkül valók vagyunk a világban. Hanem Istennek az igazságává tétettünk a Krisztus Jézusban, ezért érünk valamit. És Krisztusnak az értelmét is megkaptuk, hogy ezeket a cselekedeteket, amire elhívást kaptunk, meg tudjuk cselekedni.

Írja a Lukács 2/40-ben, hogy növekedett Jézus a bölcsességben, és testének állapotában. Neki is növekednie kellett. A probléma akkor kezdődik, amikor az ember elkezd olyan dolgokat hinni magáról, ami nem úgy van, vagyis hazugságokat. Olyan dolgokat kezdünk hinni magunkkal kapcsolatban, amelyek nem igazak. Nincs valóságos alapjuk, megtévesztések. Ezt hívják megtévesztésnek.

Felszólít minket az Ige, hogy józanul kell gondolkodnunk saját magunkkal kapcsolatban, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. Ezután kezd itt beszélni az Írás a szolgálatokról, megnézzük itt a következő verseket:

Róma 12/6 Minthogy azért külön-külön ajándékaink vannak a nékünk adott kegyelem szerint, akár prófétálás, a hitnek mértéke szerint teljesítsük;

7. Akár szolgálat, a szolgálatban; akár tanító, a tanításban;

8. Buzdító, a buzdításban; az adakozó szelídséggel; az elöljáró szorgalmatossággal; a könyörülő vidámsággal tegye. 

Itt a szolgálatoknak egész széles skáláját olvassuk. Miként kell ezeket megcselekednünk? A hitünk mértéke szerint fogjuk tudni ezeket megcselekedni. Ahogy az ember fejlődik, képes arra, hogy egyre erőteljesebben, egyre hatékonyabban töltse be a szolgálatait.

Tehát, ahogy az ember növekszik a hitben és a szeretetben, ugyanis a hitünk szeretet által munkálkodik, úgy ezek a szolgálatai, amire elhívása van, egyre nagyobb körben ki tudnak szélesedni. Igaz ez? Az Efézus 4-ben olvastuk, hogy maga az Úr adta ezeket az ajándékokat az embereknek.

Vannak Istennek olyan szolgálati hivatalai, amiket olyanok töltenek be, akik igazán és valójában fel vannak kenve Istennek a kenetével, hogy az Evangéliumot hirdessék. Ezek ajándékok a Gyülekezet Fejétől, a gyülekezeti Test számára. Ezek név szerint: az apostolok, a próféták, az evangélisták, a tanítók, a pásztorok, akik azért adattak, hogy a gyülekezeti Testet tökéletességre vigyék olyan értelemben, hogy ők legyenek képesek végezni a szolgálat munkáját.

Tehát azt a szolgálatot, amelyre Isten téged teremtett és elhívott a gyülekezeti Testben, bármelyik hívőre érvényesítve, fel kell fejlődni abban, a felnőtt korba, hogy képes legyen a munkáját elvégezni.

Efézus 4/13 Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére,

Egy olyan tökéletes, érett, felnőtt korba jutásról beszél… A legrosszabb látni azt, amikor a hívők engedetlenség, vagy bármilyen más akadályoztatásból nem növekszenek oda fel. A potenciális szintet, amelyet Isten számukra tervezett, annak még csak a töredékét sem érik el.

Ez azért nagyon szomorú helyzet, mert Krisztus Testének szüksége lenne a te szolgálatodra is, hogy azt elvégezd. Arról beszélek ugyanis, hogy a krisztusi Testnek, az egészének, annak minden hívő tagjának el kellene jutni erre az érett korúságra, felnőtt korúságra, hogy el tudja végezni a feladatát.

Feleségemmel nagyon sok olyan esetet láttunk, amikor bekerülvén a Krisztus Testébe, nem fejlődnek fel oda a hívők, hogy ezt a felnőtt kort elérhessék. Ennél is rosszabb, amikor elfordulnak, a csecsemőkorban valamin megbotránkoznak, és ellene fordulnak annak a munkának, amire az Úr őket elhívta. Ilyenkor a mi részünket is el kell végezni, és azok részét is, akik elmentek.

Nem csak mirólunk van itt szó, ez világviszonylatban igaz Krisztus Testére. Ennek a végeredménye az lesz, hogy az Úr kevesebb munkát tud elvégezni itt a földön. Azok pedig, akik a helyükön maradnak, azokra több munka hárul, és többet kell elvégezniük a tervezettnél, és így elfáradnak.

Megint más hívők pedig meg sem próbálják azt, hogy elvégezzék, nem is próbálkoznak azzal, hogy esetleg bejárnának a gyülekezetbe, és egy kicsit megújítanák a gondolkodásukat. Vagyis nem veszik igénybe ezeket a szolgálati ajándékokat, amelyeket Isten arra adott, hogy felnövekedhessenek általa. Miután újjászületnek, a legtöbbjük ellenszegülésbe kerül, és nem hajlandó meghallgatni senkit és semmit, csak a saját igazát hajtja.

Isten pedig szeretné mindazokat a helyeket és ajándékokat használni, amiket számunkra odaadott. Azt szeretné, ha mindannyian szellemileg jól tápláltak lennénk, és jó szellemi eledelhez juthatnánk, és hogy a táplálék által növekednénk és használnánk a hitünket, gyakorlatoznánk, és újra növekednénk.

Az tehát Istennek a terve, hogy ezt a növekedési folyamatot megéljük és általa képesek legyünk másoknak segíteni. Meg kell értenünk, hogy Istennek mi a célja, hogy az egész krisztusi Test felnövekedne a Krisztusi felnőtt korba. Mi lenne, ha az egész krisztusi Test felnövekedne oda, arra a felnőtt korra? Az Úr képes lenne, nagyon hamarosan visszajönni.

Tehát a kép, amit látunk, gyakorlatilag így látszik, hogy vannak, akik újjászülettek a testben húsz, harminc éve, van, hogy ötven éve a krisztusi Testben vannak, és még mindig szellemi csecsemőkorban élnek.

Millió számra vannak a krisztusi Testben újjászületettek, akik úgy gondolják, hogy a nyelveken szólás, imádság, az, az ördögtől van. Nem használják a hitüket a gyógyításban, még abban sem hisznek, hogy a gyógyítások ajándékai ott lennének. Tehát gyermekkorukat élik, és kicsi ágyaikban fekszenek csak, siránkoznak és kiabálnak, hogy tápláljál engem és etessél.

A probléma ott van, hogy nem kapják meg a megfelelő táplálást így. Az igazi kemény eledelt, Isten Igéjének a kemény eledelét, nem kapják meg. Így nem épül ki bennük a felelősség érzet sem, hogy munkát kellene végezniük, és nem kapnak szilárd eledelt hozzá.

Van azonban egy másik csoportja a Krisztus Testének, akik magukhoz veszik ezt a kemény eledelt, általa felnövekednek, eljutnak a felnőtt korba és elvégzik ezt a munkát. Felfogják a felelősségüket ebben és a Krisztusi felnőtt korba, Isten fiaivá válnak.

Megtanulják, hogy miként kell Isten Szelleme által elvenni a vezetést. Megtanulják, hogy miként kell adni a másiknak ahelyett, hogy állandóan csak azt hajtogatnák, hogy mire van szükségük. Megtanulnak úgy járni, mint maga a Mester járt.

És a Mesterünk azt mondta itt a földön, hogy nem azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem azért jöttem, hogy én szolgáljak nekik, és megtaláljam és megtartsam azt, ami elveszett. A világban nagyon sokan vannak így a szentek.

14. Hogy többé ne legyünk gyermekek, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek álnokságától, tévútra csábító ravaszságától,

15. Hanem az igazságot szólván szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban;

Hallelúja! Minden dologban fel kell növekednünk Őbenne. Most a jelenben, ma is történik ez a növekedés.

Máté 5/48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

Isten talán igazságtalan lenne? Vagy nem tudná, hogy mit kér? Vajon az ember hogyan gondolja ezt, hogy képesek vagyunk eleget imádkozni? Képesek vagyunk eleget olvasni a Bibliánkat? Igenis képesek vagyunk erre.

Isten ugyanis úgy vezet minket ezekben a dolgokban, hogy miből mennyi kell, hogy a szellemünkből felküldi ezeket az elménkbe. És nem ellentétes irányú ez az útvonal. Az Úr pontosan tudja, hogy vannak munkahelyi kötelezettségeink, aludnunk is kell valamennyit, hogy másnap dolgozni is tudjunk menni, és így tovább.

A vallás tünteti fel a mi Urunkat úgy, hogy Ő egy követelődző és könyörtelen munkaadó. És soha nem lehet eleget tenni az Ő követeléseinek. Bármit és bármennyit teszel is az Úrnak, az nem elegendő.

Egy ilyenfajta szemléletből adódik az, hogy vannak szolgálók, akik idegösszeroppanásban végzik, mert nem győzik a munkát. Úgy gondolják, hogy addig kell szolgálni az Urat, amíg a végén már teljesen elkopnak.

És a téves kép Istenről itt, ebben a vonatkozásban, hogy ha az ember összeesik már a fáradtságtól, akkor Isten odamegy, és belerúg, hogy menj, kell fel, és végezd a munkát. Isten azonban nem ilyen. Még abban is hisz Istenünk, hogy nekünk szabadságra is szükségünk van.

Az Ószövetségben volt olyan, hogy Isten egész évben szabadságot adott a zsidó népnek, egész évben nem kellett tenniük semmit. Semmit nem kellett tenniük egy évig. Amikor pedig a jubileumi esztendő jött, akkor két ilyen év volt.

Mert Isten egy olyan mindenható Isten, hogy az előtte lévő két évben, annyi termést adott, hogy abban a két évben ne kelljen éhezniük, és szűkölködniük. Ámen! Vagyis lehetséges-e, hogy eleget dicsérjük az Urat, eleget imádkozunk? Honnan tudja, hogy most már eleget tett-e? A belső bizonyosság által tudja ezt.

Tegnap Siófokon volt összejövetel, a dicséret során az jött elő a szellememből, hogy még tovább menjen a dicséret, és majdnem egy órás volt. Amikor Adriennre néztem, ötven perc után, úgy láttam már alig kap levegőt, de mondtam, hogy Uram, had legyen még egy dicséret, nagyon tisztán mutatta az Úr, hogy folyjék még a dicséret.

Az Úrnak szüksége volt arra, hogy a dicséret felszálljon elé. Az Úrnak öröme van abban, amikor tiszta szívből dicsérjük Őt. És én is örömmel teszem, mert az egy nagyon nagy áldás, amikor dicsérhetjük, nekem is szinte a könnyeim folytak, és az Úr könyörületessége volt rajtam, az Úr jelenléte oly erőteljes volt. Egy nagyon jó napot töltöttünk az Úrral.      

Példabeszédek 20/27 Az embernek szelleme az Úrtól való szövétnek, megvizsgálja a szívének minden rejtekét.

Ausztráliai tanításaim során két évig prédikáltam erről az Igéről, itt is használtuk, alkalmaztuk ezt az Igét. Találtunk benne valamit, ami a héberben másképp áll, majd kiigazítjuk a miénket.

Az embernek szelleme az Úrtól való szövétnek, megvizsgálja a szívének minden rejtekét. Tehát, ahogy mondja az Ige, hogy az embernek szelleme az Úrtól való szövétnek, és a benső részeit átvizsgálja az embernek. A belek csatornáit átvizsgálja, a benső részek csatornáit. És mivel te szellemi lény vagy, ezért az Úrtól való szövétnek a te szellemed.

Például hogyan lélegzünk? Hogyan mozgatjuk a karunkat? Mindez a szellemünkből van. A szellemünk végzi ezeket. A légzést is ez irányítja, és minden funkciónkat. Azután pedig van lelkünk és testben élünk.

Tehát az ördög arról próbál minket meggyőzni, hogy amit teszünk az Úrnak, az soha nem elegendő, több kell. És lehet, hogy már csak egy pár perc lenne hátra, hogy azt a dolgot bevégezzük, azt az imát, ezért van bennünk egy bizonyság. A szellem bennünk van, és ezt a bizonyosságot kell állandóan keresnünk, és meghallanunk, egész életünk során.

Ahogy a szellemünket tápláljuk nap mint nap, az megújul, és egyre erőteljesebbé válik, és erőteljesebben képes szolgálni nekünk ebben a vezetésben is. Gondolatokat, elképzeléseket, ötleteket, mikénteket hoz fel a szellemünkből az elménknek. Ezért tápláljuk a szellemünket nap, mint nap, és fel kell növekednünk a szellemünkben.

Mi Krisztus Testének a szellemi háza vagyunk, Krisztus Teste vagyunk itt a földön. Az Ószövetségben tudjuk, hogy csak a papoknak, a királynak és a prófétának volt meg az a kenete, hogy közvetlen kapcsolatban tudott lenni Istennel. Ezért a népnek el kellett mennie a három szolgálat valamelyikéhez, ha Istentől vezetést kívánt, hogy mitévő legyen abban a helyzetben.

Ma ez nem így működik. Minden, amit Isten az Ószövetségben meg akart cselekedni, ki kellett mondassa előtte egy prófétájával. Amikor Jézus a földre jött és vízkeresztséget vett, Keresztelő János megkeresztelte Őt, és felkenetést kapott Jézus, ezzel lett vége a törvénynek és a prófétáknak.

Ettől a pillanattól kezdve Isten a Szent Szellemén keresztül, a Fián keresztül szólt a földön. A keresztre feszítés és a feltámadás után pedig Isten kizárólag a gyülekezeti Testén keresztül szól a földön.

Amikor jöttem az országba, nagyon menő volt a gyülekezetekben, ahová eljártam, hogy a gyülekezeteknek volt egy prófétája, és az mondta meg mindenkinek, hogy mit kell tennie. Manapság ez már nem így van Krisztus Testében.

Ugyanis, amikor újjászületünk, akkor a szellemünkbe kerül Isten örök élete, befogadván a Szent Szellemet, Ő lakozik bennünk, és Ő ad nekünk tiszta vezetést. Miután újjászületünk, és befogadjuk az igazság Szellemét a szellemünkbe, ez az örök élet a szellemünkbe kerül, és az a Nagyobb is a szellemünkbe kerül, aki a Szent Szellem.

Vagyis teljes tévelygés, és szinte nevetséges, ami ma folyik Krisztus Testében, hogy el kell menni a prófétához, hogy az majd megmondja, hogy mit tegyél. A pásztor fogja kapni az ítéletet azért, ami a gyülekezetében folyik. Tudjuk azt, hogy amikor Jézus Péternek adta az útmutatást, akkor azzal búcsúzott, hogy legeltesd az én nyájamat.

Péter II. 2/2-ben olvassuk, hogy kívánkoznunk kell az Ige hamisítatlan teje után, hogy azon növekedhessünk, és itt Isten Igéjéről beszél az Írás, és nem pedig egy nagydarab húsról. Jelenti ez, hogy a szellemünkben fel kell növekednünk, és az elménket meg kell újítani. Így szól Jézus a Szent Szellemről a…

János 16/13 De mikor eljön Ő, az igazságnak Szelleme, elvezet majd titeket minden igazságra. Mert nem magától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.

Vagyis miként tudjuk meg az igazságot?

János I. 2/20 És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.

Tehát van bennünk egy kenet a Szenttől, és ezért mindent tudunk. Ez nem jelenti azt azonban, hogy a tanító szolgálat ettől kezdve el van törölve. Ez azt jelenti, hogy amikor belekezdesz egy tanításba, hogy azt meghallgatod, akkor azonnal tudod a belső kenet által, hogy melyik az, amelyet meg szabad hallgatnod, és melyik az, amely csak a tévelygésbe visz.

Nagyon sok megtévesztő van odakint. Erre a bensőnkben van egy kenet, hogy ezt tudjuk érzékelni. Képesek vagyunk megállapítani, hogy ez a tanítószolgálat az igazságot szólja, a másik pedig csak a tévelygés szellemében szolgál. Vagyis ez a Szent Szellem kenet, ami a bensőnkben van, a Szenttől van, és ez mondja meg nekünk, hogy melyik az a tanítási útvonal, amit szabad követni.

Kérdések pl. hogy a tizeddel mi a helyzet? Háborúk vannak ezen. Mondják sokan, hogy az, csak a törvény alatt volt. Egyrészt vannak olyanok, akik ezért vannak a tized ellen, mert így magyarázzák. Ezzel csak az a probléma, hogy Ábrahám a törvény előtt már 430 évvel korábban élt, és már akkor fizetett Istennek tizedet.

Ő honnan tudta, hogy tizedet kell fizetnie? Az Írások tisztán mondják, hogy a tized az Úré, az Úr pedig Feje a Testnek. Vagy azoknak tartozik a hívő a tizeddel itt a földön, aki táplálja a hívőt az igazság tanításaiban.

Az Ószövetség idejében olvasottak mindig előképei vagy árnyékai annak a teljességnek, igazságnak, amit a hívő megélhet itt az Újszövetségben. Nem vagyunk a törvények alatt, de a szívünket meg kell alapoznunk ezekben az igazságokban.

A kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jött el, olvastuk ezt a János 1/17-ben. Mózes idejében a főpap fogadta a tizedet. A mi időszámításunkban, a Gyülekezet korszakában Jézus Krisztus a mi főpapunk, és Ő fogadja a tizedet.

Zsidó 3/1 Annakokáért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a hitvallásunk apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra,

Zsidó 7/7 Pedig minden ellenmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.

8. És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, akiről bizonyságot tesznek, hogy él:

A tizedről szólnak. Jézus él! És Ő fogadja a tizedünket és az adományunkat. Tehát a tized a mai nap számára is van, hiszen ezt az Újszövetségből olvastuk. És ha az ember nem elpazarolja a tizedét olyan helyekre, amelyek halott területek, tehát nem halott vallásosság szerint adja a tizedet, hanem abba a forrásba teszi, ahonnan a táplálását kapja, és hitből teszi, akkor az Úr elfogadja azt a tizedet. És így te áldottjává leszel az Úrnak, úgy, ahogy azt a Malakiás könyvében is olvasod.

Ugyanis Istennek egy hatalmas munkája kell, hogy bevégeztessék itt a földön, és ahhoz szükség van anyagiakra. Azonban, ahol meg van az igazi, az eredeti, ott mindig van egy hamisítvány is. És ki az, aki megvakítja az embereket? Nem csak, hogy az igazságot ne lássák, hanem még el is lopja tőlük, ha adnak is tizedet, hogy azt holt szolgálatok felé adják, ahol nem terem. Még egy példát szeretnék hozni.

Jelenések 8/3 És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, aranytömjénezőt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek imádságaihoz az aranyoltárra, amely a királyiszék előtt volt.

4. És felméne a tömjén füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből az Isten elébe.

5. Azután vevé az angyal a tömjénezőt; és megtölté azt az oltárnak tüzével, és leveté a földre; és lettek mennydörgések és szózatok és villámlások és földindulás.

Tehát a trónteremben van ez a kép, amit itt láthatunk az Ige szerint, Isten trónja a királyi szék és előtte az arany oltár. És János úgy írja le, hogy egy angyalt látott. Én úgy gondolom, hogy ki van zárva, hogy ez egy angyal volt, mert itt a földön is csak a pap mehetett be arra a helyre [a szentélybe], és ez ugyanígy van fent is.

Ha vesszük Salamon templomát példának, csak a főpap léphetett be arra a helyre. És most pedig Jézus a mi főpapunk, és csak a főpap képes arra, hogy ítéletet hajtson végre a földön. Vagyis itt, akiről János azt írja, hogy angyal, az Jézus. Ámen!

Tehát János, valószínűleg dicsőséget látott. Látjuk a Jelenések 22 fejezetében a 8-9-es versekben, hogy elvétette, hogy kit látott.

Jelenések 22/8 És én, János vagyok az, aki ezeket hallottam és láttam: és mikor hallottam és láttam, leborulék az angyal lábai előtt, hogy őt imádjam, aki nékem ezeket megmutatta vala.

9. Az pedig monda nékem: Meglásd, ne tedd; mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyvnek beszédeit. Az Istent imádd. 

Tehát, mit tesz János? Leborul az angyalt látván. Mondta, hogy ne imádj engem, én nem angyal vagyok, én a szolgatársad vagyok. A próféták közül való atyafiad vagyok. János azonban úgy írta meg, hogy látott megint egy angyalt, és az ő kezében volt a hét pohár.

Mit jelent ez? Az angyalok, akik a kezükben tartották az ítélet poharát, mik ők? Ószövetségi próféták. És ha ezeket visszanézed az Ószövetségben, akkor meg fogod találni pontosan, amikor az ítéleteket itt a földön, a próféta szájából szólta az Úr a földre.

Tehát volt, hogy Jézus is angyalként jelent meg, ezt nem fogom most részletezni, de ezeket az Igéket, ha vesszük, és látjuk, hogy milyen összezavarodott tanítások vannak ennek kapcsán.

Az Ószövetség idején is úgy ment, hogy az illető nem rögtön prófétának született, hanem először, írja az Írás, hogy a próféta fiai voltak, és látóknak nevezték őket. Próféta iskolát kellett kijárniuk, ahhoz, hogy a látóból próféta lehessen, hogy megkaphassa ezt a hivatalt.

Tudom, mert erről a bibliaiskolában szó volt. Amikor először kapott szót Istentől, hogy vigyen üzenetet ennek és ennek a prófétának, és azt megtette, akkor nevezték ki prófétának. Addig csak látó volt, nem fogok most ezen többet időzni.

Tehát Ábrahám is kijelentés útján kapta meg Istentől, hogy tizedet fizessen. Akkor a főpap a földön, a Melkisédek rendje szerint volt, mert még nem volt más papi rend. És ennek példájára, mivel az ószövetségi dolgok árnyékai az Újszövetségnek, a mai Újszövetségünkben a mi Főpapunk fogadja a tizedet.

A szellemi dolgokat a földi főpapon keresztül kellett ellátni és elvégezni, mert még nem volt akkor a mennyben főpap. Ma már ez másként van. Mert amikor a templom függönye kettéhasadt és Jézus kiejtette a kereszten, hogy „bevégeztetett”, azzal vége lett a földi papság szolgálatának is.

Ezért a szellemi dolgok ma már először mindig a mennyben végeztetnek el, és azután a földön, mert a mi Főpapunk odafent van. És tanít minket az Írás arra, hogy amit megkötünk a földön, az a mennyben is kötve lesz.

Megnézzük, hogy az ajándékokról mit ír az Ige, és fontos, hogy a Gyülekezet lássa, hogy ezek az ajándékok nekünk adattak. A szellemi Gyülekezetről beszélek most, az igazi Krisztusi testről, akik benne vannak, az újjászületet Testben.

Korinthus I. 12/4 A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Szellem.

5. A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.

6. És különbség van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, aki cselekszi mindezt mindenkiben.

7. A Szellem mindenkinek ad kijelentést, mégpedig épülésre. 

8. Némelyiknek ugyanis bölcsességnek szava adatik a Szellem által; másiknak pedig ismeret szava ugyanazon Szellem szerint;

9. Egynek hit ugyanazon Szellem által; másnak pedig gyógyítások ajándékai azon egy Szellem által;

10. Némelyiknek csodatévő erőknek munkái; némelyiknek meg prófétálás; némelyiknek pedig szellemek megkülönböztetése; másiknak nyelvek nemei; másnak pedig nyelvek magyarázata;

11. De mindezeket egy és ugyanaz a Szellem cselekszi, mindenkinek osztogatván külön, amint akarja.

Dicsérjük tehát az Urat. Ahhoz tehát, hogy ma valaki újszövetségi próféta lehessen, a három legfelső ajándék közül, kettőnek működnie kell a szellemében. A tudás szava, vagy a bölcsesség szava, vagy a szellemek megkülönböztetésének ajándéka, amely azt jelenti, hogy belátást kap az illető a szellemi birodalomba.

Természetesen a nyelveken való imádságot, és a nyelvek magyarázatát, és az egyszerű prófétálást minden hívő gyakorolhatja. Amikor az ember azt mondja magáról, hogy ő egy próféta, mert egy prófétai kijelentést kapott, az nem jelenti, hogy ő próféta.

Az a dicsőséges gyógyító szolgálat, amiben mi Isten kegyelméből munkálkodhatunk, az a prófétai kenetben van benne, nem az evangélista kenetében. Az evangélista kenete legalább olyan erőteljes különben. Én is egy evangélista szolgálatában tértem meg, de a próféta szolgálatában kijelentések jönnek.

Ha Benny Hinn szolgálatába elmész, ott fogsz látni megszabadulásokat, benne van a kenetében. Tehát az evangélista kenetében benne vannak azok a dolgok, amelyek ott kell, hogy működjenek.

Róma 10/17 Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.

A hit jön. Mondja mindenki: a hit jön! Honnan jön? Hallásból jön a hit! A hit jön hozzánk, amikor halljuk az Igét. Kijelentés jön általa. Amikor valaki azt tanítja, hogy teljes hittel születik meg egy keresztény újonnan született, hogyan mondhat ilyet? A hitben fel kell növekedni, és az Úr munkáiban fel kell növekedni.

Thessalonika I. 1/3 Szüntelenül emlegetve a ti hitetek munkáját, és a ti szeretetetek fáradozását – ami, folytonosan növekszik.

Hallelúja! Vagyis mindenre van elegendő bennem, a Krisztusban, ezért bármit képes vagyok megtenni Őbenne. Ezért nem azon kell időznöm, hogy mit nem vagyok képes megtenni. Tehát a gondolatomat, hogy erre soha nem leszek képes, ehelyett egy pozitív gondolatot kell odafűznöm azzal összekapcsolva, amit kimondok, és azt kell kimondanom, amit az Ige mond.

Igen, én képes vagyok erre a Krisztus Jézusban! Ahelyett, hogy azt hajtogatjuk, hogy soha nem leszek képes arra, hogy ezt valaha is megtegyem. És ezeket az értéktelen, semmit nem érő gondolatainkat pedig többé nem szabad gondolni, ami pl. tavaly volt. Nem évszázadokkal ezelőtt, vagy húsz évvel ezelőtt. És a következőt hozza tisztán:

Róma 8/2 Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől

Elkezdtem ezt mondani, mert azonnal tudtam, hogy a Szellem hozta azért, hogy a gondolataimat megváltoztassam vele. Többé már nem engedtem meg magamnak, hogy azon gondolkodjam, amin addig, és a hústestemet pedig alárendeltségbe vetettem. És így lehet megcselekedni azt, hogy azt az ó embert levetkezzük, és az újembert felöltjük. Hogy ez könnyen menjen nekünk, ezért kell ezt az újembert tréningezni, állandóan táplálni, gyakorlatoztatni.

Tehát ez az Ige jött elő, miközben azon gondolkodtam, hogy mitévő legyek. Ezt szeretnénk, hogy a szellemünkből folytonosan előjönne az, amire akkor éppen szükség van.

Korinthus II. 4/4 Akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges Evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.

Vagyis ettől a vakságtól szeretnénk megszabadulni, hogy lássuk ennek a dicsőséges Evangéliumnak a világosságát, hogy ez állandóan megvilágosítson minket.

Az elmúlt héten nagyon sok kijelentést kaptam, többek között az I. Korinthus 9/27 versét, és a Róma 12-ből is. Nem megyünk most el oda, olvassátok el a Róma 7-et, megvilágosodik nektek nagyon sok minden ott.

Területek, amelyek nekem is megnyíltak, ahogy Pál is mondja, hogy alávetem a testemet, és szolgává teszem. Ki az, aki ezt teszi? A belső ember, az én, aki ezt teszi, az a szellemi ember. Ezért a szellemünket meg kell újítani Isten Igéjével, az elménket meg kell újítani. Ezrével nézzük meg a Hollywood-i sztárokat és a filmeket, de az nem fog nekünk ebben segíteni.

Mert amikor jönnek a megpróbáltatások, akkor nem a számítógépedből tudsz meríteni, hogy mi a megoldás. És Isten nincs benne a Hollywood-i filmvilágban, nem találod meg. Sajnos, akik azokat a filmeket készítik, nem újjászületett keresztények.

Ezért az Úr teljesen leállított engem ebben, nem nézhetem meg ezeket a filmeket, mert utána ezekkel időzik az ember, és utána előjönnek ezek a gondolatok, és ezeken elkezd gondolkodni az ember. Még az esti hírek sem fognak sokat segíteni, hogy min gondolkodjál, az ezer foci meccs sem fog segíteni.

Nem vagyok ellene ezeknek, persze én is megnézek egy jó foci meccset, de a megfelelő mennyiségű időt az Úrral el kell töltenem, mert nem engedhetem meg, hogy azok a dolgok vegyék irányítás alá az életemet.

Az Igével meg kell újítani az elménket, a szellemünket nap, mint nap megújulásra kell vinni az Igével. Nem egész napot jelent ez, mert tudja az Úr, hogy vannak más kötelezettségeink is, teljesen tisztában van vele. Egy másik prédikálás is munkálkodik bennem, de azt most nem mondom el, ez most elég volt. Legközelebb innen folytatjuk.

A világosság angyala, a sátán, az ördög, ő is átváltoztatja magát a világosság angyalává, írja a II. Korinthus 11-ben, és jobb, ha a megtévesztéseiben nem veszünk részt. Mégis ez az, ami történik a keresztényekkel, szinte folytonosan lehet látni, találkozni vele.

Mondják a keresztények, hogy nagyon sok megtapasztalásuk van Istennel, és nem vonom kétségbe, hogy szellemi megtapasztalás volt, csak nem éppen Isten oldaláról. És ha ismernék az emberek, ami a Bibliában le van írva, és jön egy angyal, azonnal meg kell kérdezni, hogy az Úr Jézus nevében jöttél? És ha nem bír erre válaszolni, akkor ki kell nevetni, és el fog menni.

Tehát fel kell magunkat készíteni erre, hogy meg tudjunk állni a szükséges időben. Most pedig álljunk fel, a szívben mutatja az Úr a gyógyító kenetet.

Most megvalljuk: Úr Jézus elkötelezem ma magam neked, a te igazságodra, a te szavaidra, a te kegyelmedre. Köszönöm Úr Jézus a te vezetésedet, a te kijelentéseidet, a te áldásaidat. Köszönjük, hogy meghallgattál. Hallelúja! Ámen!

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

BÉKEVÁR FŐOLDAL