2007. 09. 27.
A BOLDOG HÁZASSÁG ALAPJAI
Bor
Ferenc – 2007. 05. 13. Szekszárd
Az ott elhangzott tanítás korrektúrázott változata.
Nagy
izgalommal készültem erre az alkalomra, ahogy gondolom ti is. Ma érintsük néhány
mondatban a születésszabályozás kérdését.
Egyik pásztortársamtól hallottam az alábbi esetet. Amikor férjhez ment és elment a
felekezethez, ahova annak idején tartozott, azt kérdezték tőle: „Ugye, maga nem szed
fogamzásgátlót, mert azzal megöli a gyermekét.” Képzeljétek el, milyen
lelkiállapotban jött ki onnan ez a pásztortársunk. „Úristen, hát én öltem? Hogy
van ez?”
A
szabad akarat alapján lehetséges a születésszabályozás. Erről egy gyönyörű
tanítása volt sok évvel ezelőtt Jim Sandersnak. Nem ez volt a fő téma, csak én
kapva kaptam rajta, hogy az érdeklődő szenteknek beszélt erről is, és gyorsan
legépeltem. A Békevár weboldalon ma is elolvashatjátok. Egyedülálló tanítás
szerintem.
Nem
lenne zűrzavar az emberek életében, hogyha egy férfi és egy nő elkötelezné magát
egymás iránt. Ha összeházasodnának, és nem élettársi kapcsolatban élnének, vagy
úgy, mint a galambok, ahol hol az egyik repül, hol a másik.
Isten
úgy teremtette az élőlényeket, hogy bennük van egy mag és a mag által
reprodukálhatják önmagukat. Ez az egész élővilágra igaz. Amikor egy csecsemő
megszületik, Istentől van, de a szülőkön keresztül, egy törvény által, amit Isten
hozott működésbe. Ezek fizikai törvények, amelyek belénk lettek helyezve. Annyi
gyermeked lehet, amennyit szeretnél, mert te szabályozod!
Azt mondanom sem kell, hogy 28 gyermek már nem tartozik az áldások közé, mert nem tudod eltartani őket. Az a gyermeklétszám tekinthető áldásnak, amennyiről gondoskodni is tudsz, ismerve a kereseti lehetőségeket, valamint a családi körülményeket. Tehát mindenki maga tudja, hogy meddig nyújtózkodhat anyagiakban, és ehhez kapcsolódóan hány gyermeket vállalhat felelősséggel. A születésszabályozás még nem gyilkosság. Az abortusz viszont már ebbe a kategóriába esik! Tehát ha a férfi és a nő elkötelezné magát, akkor nem lenne házasságon kívüli fogantatás, nem lenne örökbeadás, és elkerülhető lenne sok egyéb negatív következmény is.
Válás. Két szóval lehet jellemezni a válást:
hűtlenség és árulás. A szakítás mindig sebekkel jár. Nemrég értettem ezt meg és
veletek is megosztom, hogy mire gondolok. Az Ige azt mondja, hogy ketten lettek egy testté. Egyek lettek. Tehát ha
az egyet széttépjük, az szakadás, amit fájdalmak követnek. Az ördög megosztást
akar hozni a házasság egysége ellen, elhidegülés,
eltávolodás formájában. Esetenként a házaspárok már csak lakótársként élnek
együtt egyazon lakásban. Az Ige azt mondja, amit bizonyos házasságkötési
ceremóniák szövegében is fellelni, hogy álljatok
ellen az ördögnek. Amikor én ezt kijelentettem az esküvőnkön, hogy „igen,
ellenállok”, akkor még azt sem tudtam, hogy mire mondom ki, de azért kimondtam, hogy
ellenállok. De mi most már igei alapokon tudjuk, hogy hogyan kell ellenállni, mit
jelent számunkra Jézus neve. Pál azt írja, hogy a keresztény lehetőleg ne váljon
el, hanem forduljon „ragasztóért” a Szent Szellemhez, hogy Ő segítsen
összeerősíteni a feleket, és esetenként megújítani a házasságot, hiszen a válás
a gyermekekre is kihat. A gyermekek is komolyan sérülnek, és joga van minden gyermeknek
egy teljes családban felnőni. Úgyhogy komoly gond előtt áll, aki válni készül.
Én
nem tudom milyen a válás, mivel az ’állandó’ feleségemmel 30 éve együtt
élünk. Ha valaki mégis a válást fontolgatja, kísérelje meg helyette előbb
helyreállítani a házasságát. Ehhez meg kell hozni egy döntést, erőfeszítést kell
tenni és kitartás is szükséges – nagy mennyiségben. Azért van szükség a döntésünkre, mert Isten a
döntésünket követően tud csak beavatkozni az életünkbe.
Emlékezz vissza a kezdetekre, hogy mit szerettél akkoriban a párodban, amikor még hercegnek láttad őt, és ne nagyítsd fel most a hibáit, mert azok meg voltak a kezdetekben is. De ha valakinek az élete egy pokol, mert netán még fizikai bántalmazásban is részesül, akkor annak az illetőnek a szabad akaratánál fogva meg van a lehetősége, hogy átlépjen Isten megengedő akaratába, s elváljon. De ez a végső eset legyen, valóban a végső megoldás.
Ne
felejtsétek el, hogy Isten a szabadító.
Függetlenül attól, hogy egy embernek hány házasságon kívüli kapcsolata volt.
Kapcsolatba került-e esetleg a pornográfiával, netán el is vált. Függetlenül
attól, hogy milyen mélyre csúszott le, vagy, hogy elkövettek-e ellene szexuális
erőszakot.
Van
egy jó hírem: Isten mindent meg tud gyógyítani,
mindent helyre tud hozni! Ajánlom mindenkinek, illetve az ismeretségi körötökben
ti is ajánlhatjátok a következő gyakorlatot. Csukd be a szemed és képzelj el egy
virágágyást. A föld szépen el van egyengetve. Tiszta, gyommentes. Ez a te szexuális
életed, amikor megszülettél. Menet közben, ahogy növekedtél, ebben a
virágágyásban kinőttek növények, virágok, de gazok is. Ha megkéred Istent, ha
megkéred az Úr Jézust, hogy segítsen ezeket a gazokat kigyomlálni, akkor Ő a
segítségedre lesz ebben. A problémáiddal fuss Jézushoz! Megszabadulsz minden
múltbéli tehertől, bűntudattól, problémától. Ezt mondja az Ige is, hogy adjuk át
Neki a gondjainkat. Mondjuk el Neki, hogy mi a probléma és Jézus teljes mértékben meg
fog érteni, mert Ő is megkísértetett ezeken a területeken. A Zsidó 4,15-ben
megtaláljuk, hogy Jézus is megkísértetett mindenben! „Mert nem
olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett
mindenekben, hozzánk hasonlóan, mégis bűntelen maradt.” A mindenben benne
van a szexuális terület is. A szexuális kísértés is. A minden az minden. Tehát
Jézus nagyon jól fogja tudni, mi a gondod, ha ilyen problémával hozzá mész. Még egy
fontos dolog, hogy Isten soha nem hagy el, és akkor áll legközelebb hozzád, amikor a
legnagyobb szükséged van rá. Tehát nem akkor hagy el, amikor éppen elváltál, nem
akkor hagy el, amikor éppen a legmélyebb ponton vagy, hanem épp akkor áll a
legközelebb hozzád. A homokfövenyes vers, amit sokak ismernek, szép példa erre.
Pár gondolat a kommunikációról. A problémákat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, mert a végén már egy nagy szemétdomb lesz ott. Hanem higgadtan meg kell beszélni. Lehet, hogy nem azonnal. Mindenki tudja magáról és érzi, hogy mikor van a megfelelő vérmérsékleten egy nagy, építő beszélgetéshez. Bölcsen teszed, ha nem számonkéréssel jössz elő, hanem valahogy így: „Kedvesem, nem lett volna jobb…?” Így nem olyan sértő a kérdés, mint amikor egyenesen neki szegezed a homlokának a géppuskát. Egymásra sok figyelmet kell fordítani. Ezt ma már hallottátok tőlem. De sajnos megszokott dolog, hogy hét közben, délben nincs együtt a család: gyerek a menzán eszik, a többiek a munkahelyen, hacsak nem nyugdíjasok. Este meg, ugye, be van kapcsolva a tévé, még ha amúgy beszélgetnének is egymással, a figyelmet elvonja a tv, a rádió. Tehát, ha nincs más mód, hogy a család együtt legyen, akkor minden egyebet kiiktatva, kikapcsolva szenteljétek azt az időt beszélgetésre. Ezt csak javaslom, mint ahogy Pál is csak javasolt. De az egység miatt különösen fontos az egymásnak szentelt idő és figyelem.
Hálaadás. Szoktatok hálát adni a házastársatokért, gyermeketekért? Az ételért is mondunk hálaadást, ugye? És sok minden másért. Miért is fontos a hálaadás? Mert amiért hálát adunk, az a dolog értékesebb lesz, és a hálaadás amúgy is győzelemre visz. Tudjuk, a győzelem előtt mindig a hálaadás jár. Ha eddig is hálát adtál, akkor adj továbbra is: a családodért, a gyermeke(i)dért. Ha pedig gondod van, akkor szintén kezdd el a hálaadást, mert a hálaadás fogja meghozni az áttörést. Az érzéseket pedig muszáj kifejezni, elmondani, megbeszélni. Itt köszön vissza az a gondolat, amit már hallottatok, hogy senkinek sem jó, pl. a néma szex, amikor nem mondják el egymásnak a felek az örömüket vagy éppen az esetleges problémájukat. Vagy a kívánságukat. Az ilyen „hallgatag” házasságok előbb vagy utóbb, de zsákutcába futnak.
Köszönöm
a türelmeteket és a hosszútűréseteket. Hálát adunk Istennek, hogy itt lehettünk
és szólhattuk az Úr igéjét. Ma boldogra prédikáltam magam.