2005. 12. 31.

HÁLAADÁS 

A hálaadás a keresztény élet egyik sarkalatos pontja. Isten gyermekének előjoga az Atya trónjához járulni, a Krisztus által megszentelt úton, de egyetlen teremtmény sem közelíthet másként Istenhez, mint hálaadással, imádattal, dicsérettel. „Menjetek be az Ő kapuin HÁLAADÁSSAL, tornácaiba dicséretekkel…” (Zsolt. 100,4) Az óév végén, az újév elején érdemes időt szentelnünk arra, hogy emlékeztessük lelkünket az elmúlt év jótéteményeire, amikben az Úr részesített bennünket. Hálát kell adnunk a mennyei Atyának az Ő szerető gondoskodásáért, oltalmazásáért, szellemének vezetéséért. A zsoltáros sorai is erre buzdítanak: „Adjanak HÁLÁT az Úrnak az Ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, és áldozzanak HÁLAADÁSNAK áldozataival, és hirdessék az Ő cselekedeteit örvendezéssel!” (Zsolt. 107,21-22) 

A keresztény élet sikerének titka Isten útmutatásaiban rejlik! Ő pedig ezt rendeli nekünk: „Mindenben HÁLÁKAT adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban tihozzátok.” (1Thes. 5,18) Ki-ki tudja, ha betartotta Istennek eme rendeletét, hogy miért adhat hálát az elmúlt esztendő dolgaiban. De mindannyiunkat arra buzdít a Szentírás, hogy mindenek előtt imádkozzunk a vezetőinkért, és adjunk hálát értük a Teremtőnek. Pál apostol ezt így fogalmazza meg: „Buzdítalak azért, hogy mindenekelőtt tartassanak könyörgések, imádságok, közbenjárások, HÁLAADÁSOK minden emberekért, királyokért és minden hatalomban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet élhessünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi üdvözítő Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.” (1Tim. 2,1-4) 

„Az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.” (1Pét. 2,17) A ’királyok’ kifejezés alatt a nemzet vezetőit, a ’minden hatalomban levők’ fogalma alatt pedig az ország, a megyék, a települések, a hivatalok vezetőit kell érteni. Természetesen ide tartoznak a polgármesterek, a jegyzők és a képviselők is. Ha keresztényként Isten kedvében szeretnénk járni, akkor mindenekelőtt imádkoznunk kell és hálát adnunk, köszönetet mondanunk értük, és mindazokért, akik hatalmi pozíciókban vannak. Vajon mi Isten célja ezzel? Az, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk! Isten törődik velünk, és a vezetőkön keresztül munkálkodni fog az érdekünkben még akkor is, ha nem minden vezető hívő keresztény. 

Istené a Föld és mindaz, ami azon található, ezért sok olyan dolog van, amiért hálát kellene adnunk az Atyának. Például ilyen apróságnak tűnő dolgokért is, mint például: egész évben volt ételünk, italunk, ruházatunk, fedél a fejünk felett, és még másokon is segíthettünk szükségükben. Hálát kell adnunk azért, hogy az Evangélium örömhíre szabadon hirdethető az országunkban. A hívők számára Isten Igéje hordozza az igazságot, amelynek megismerése szabaddá teszi azokat, akik hallgatják és megnyitják rá a szívüket. Az igei tudás növekedésével egyenes arányban erősödik a hit, amelynek segítségével mind több áldást (gyógyulást, gyarapodást) tudnak elvenni az Ige cselekvői.  

Sajnos sok az olyan keresztény, aki folyton panaszkodik, és egyfolytában a körülötte levő problémákról beszél. A múlt fájdalmai rabságban tartanak és ellopják a holnap áldásait. Az Ige azonban arra int bennünket, hogy: HÁLÁKAT adjunk mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának. (Eféz. 5,20) Mindenkor, minden helyzetben, tehát akkor is, és olyan esetben is, amikor nem logikus az emberi értelem számára a hálaadás. Emlékezzünk csak Pál és Silás esetére, amikor igazságtalanul megverték, majd bebörtönözték őket. Ők nem panaszkodtak, hanem a legnehezebb pillanatban, a legsötétebb órában is imádkoztak, énekeltek és dicsőítették a Magasságost. Hálaadásra az Atya angyalokat küldött, s ahogy a Menny minden erőforrása munkába kezdett, természetfeletti megnyilvánulás következtében a tanítványok megszabadultak a fogságból. Amikor hálát adunk, akkor valójában Istenre összpontosítunk, ahonnan jönni fog a megoldás. Követnünk kell a példájukat. Az aggódó ember a problémákra összpontosít, amelyből soha nem származik megoldás. 

Ha az országunk felemelkedését akarjuk, miként Isten is azt akarja, sem a panaszkodás nem használ, sem a kritika. Még a jogos panasz, vagy kritika sem. A hit szavai mindig azt fogalmazzák meg, amit ugyan nem látunk még, de szeretnénk elérni. „A hit pedig a reménylett dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés”. (Zsid. 11,1) A kimondott szavainknak teremtő ereje van, ezért nem mindegy, hogy mire nyitjuk meg a szánkat. A siker eléréséhez a győzelem szavát kell szólni, a megoldást kell imádkozni, valahogy így: Mennyei Atyám, Jézus nevében imádkozom, hálát és köszönetet mondok Neked az országért, a lakóhelyemért és azok vezetőiért. Hiszem, hogy a vezetőink szíve nyitott Isten felé, így képesek az Ő legjobb vezetése szerint dönteni az érdekünkben. Isten bölcsességét kérem rájuk, hogy a mennyei kijelentés, megértés és megfontoltság szabadítsa meg őket a gonosz útjaitól és tartsa távol tőlük a gonosz embereket. Kérlek, Uram, minden hatalommal bíró embert végy körül olyanokkal, akik a szívüket megnyitják az isteni tanácsokra, és azt teszik, ami kedves Teelőtted. Köszönöm Atyám, hogy Te az egységben levő testületekre kiárasztod bőséges áldásodat. Hálát adok azért, hogy a Te szent irányításoddal, a mi érdekeinknek megfelelően hozzák meg a döntéseiket, így csendes, békés életet élhetünk. Imádkozom, hogy a hatalmi pozíciókban levő becsületes emberek megmaradjanak a beosztásukban, akik pedig gonoszak, kerüljenek ki a vezetésből.  

Már jó ideje munkálkodnak különböző felekezetek lelkipásztorai, akik az imakörökben imádkoznak a keresztényekért, Magyarország ébredéséért, vezetőinkért és népünkért, az Evangélium szabad és mind szélesebb körű terjesztéséért. A felemelkedést az ország, a családok és az egyének számára is Isten Igéjének és Személyének megtisztelése hozza. A hálaadás Isten jóságának elismerése. Annak elismerése, hogy Ő minden áldás és szabadítás forrása. A sorrend nem cserélendő fel: először hálát adni, s ezt követően segítséget kérni! 

„HÁLÁVAL áldozzál az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek fogadásaidat!
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.”
(Zsolt. 50,14-15)

Szíves figyelmedbe ajánlom a www.krisztusszeretete-egyhaz.hu weblapján
a 2005. november 27-i tanítást, amelynek címe: A hálaadás életmód 

-bf-

Boldog Új Évet


Boldog Új Év köszöntött rád,
Istentől bőség árad és áldás.
Dicsősége betölti az egész Földet,
Új nap , új év még több élet. 

Körülzár téged szeretete,
Ez évben a világnak fel kell ismernie!
Nincs más Úr, az Úron kívül,
Ki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül. 

Nézd és lásd, árad kegyelme szerteszét,
Rád árasztotta minden bőségét,
Nincs mitől félned, veled van Ő,
A világalkotó, hatalmas Teremtő. 

Így nézz az előtted álló napokra,
Új nap, új kezdet jött a világra.
E nap az Úr fiainak öröksége,
Azért adta, hogy teljes legyen szíved öröme. 

Örvendezz, engedd, hogy örömöd megfertőzzön másokat,
Hogy dicsérjék, áldják ők is teremtő Uradat,
Bőség, áldás, még több kenet,
Árassza el ez évben életedet.