2005. 10. 18.

MIT MOND ISTEN IGÉJE A KAMASZOKNAK?
Kellie Copeland-Kutz és Jeremy Pearsons tanítása kamaszoknak
A „The Believer’s Voice of Victory” 2005. július 12-i adásából 

Kellie Copeland-Kutz (K): Istennek csodálatos terve van veled! A Szent Szellemet kell követned. És ha nem figyelsz az utasításaira, akkor az Ő tervét hagyod figyelmen kívül. Gondolj csak bele, mekkora nyomás nehezedik ma a fiatalokra: hogy a rosszat tegyék, hogy könnyelmű életet éljenek, hogy ne tartsák meg magukat tisztán és szentül, amíg az Úr előhozza azt az embert, akit Ő szánt nekik. Nagy nyomás ez! A tévé, a film, minden azt mondja, hogy ez rendben van így. Mindenhonnan azt hallani: „Tedd csak, amit szeretnél!” Minden dalszöveg arról szól: „Ha jól esik, csak csináld!” De ez nem az Isten útja. És ha ezt fogadod el tájékozódási pontként, akkor az azt is jelenti, hogy Istent nem veszed figyelembe, nem törődsz azzal, hogy mi az, amit Ő tartogat a számodra. Nézzük meg az 1Korinthus 2-t! Az Amplified Bible (AMP) szerint olvassuk a 2,9-et: „Hanem, amint meg van írva: amiket szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített [hozott létre, tart készen] az Őt szeretőknek [azoknak, akik szeretetben, nagy tiszteletben tartják Őt].” A tisztelet azt jelenti: ha te tiszteled Őt, akkor képes vagy engedelmeskedni neki. Ha tiszteled Őt, akkor elfogadod azokat az Igéket, amiket most megosztunk veled, és azt mondod: „Rendben. Ha ezt mondta Isten, így akarom élni az életemet.” Ezt jelenti az, hogy tiszteled Őt. Az Igében akárhányszor az áldásokról esik szó, vagy a gyarapodásról, vagy arról, hogy mi lesz a segítségedre, mindig ott szerepel a közelben valami ehhez hasonló: „becsülni, tisztelni az Igét”, „megtartani az Ő parancsolatait”. Azért, mert a dolgaink nem fognak jól alakulni, ha nem tesszük meg azt, amit Ő mond nekünk. Nyilvánvaló, hogy ha el akarjuk érni, amit nekünk tervezett, azon az úton kell mennünk, amit Ő jelöl ki számunkra. De a zajongás közepette gyakran elfelejtjük, hogy az engedelmesség a kulcs ehhez az élethez. Azt mondja itt: „Azoknak, akik szeretetben, nagy tiszteletben tartják őt: azonnal engedelmeskednek neki, és hálásan ismerik fel a Tőle kapott jót.” Azt szeretném, hogy felismerjétek annak az előnyeit, hogy megőrzitek a tisztaságotokat, megőrzitek magatokat, rábízzátok magatokat az Úrra, megmaradtok az Úrral, amíg Ő ad nektek valakit. 

Jeremy Pearsons (J): Itt azt mondja az Ige, hogy amit szem nem látott, fül nem hallott. A kezemben levő fordításban ez így hangzik: „Soha senki nem látott vagy hallott ahhoz hasonlót.” És tény, hogy ti, srácok, nem olyan világban éltek, amiben az elődeitek éltek. Minden teljesen új, olyan dolgokkal foglalkoztok, ami korábban nem volt. A mai felnőttek is éltek így korábban, de nem egy ehhez hasonló életben. Ahhoz a rajzfilmhez hasonlít ez a helyzet, amiben az egyik vállunkon az angyal, a másikon pedig az ördög ül, és egymással harcolnak. És bármilyen nevetségesen hangzik: igenis két nagyon különböző hang beszél hozzátok. Az egyik ezek közül az Ige. De ahogy az Ige mondja, soha nem hallott ilyet korábban senki. Senki nem ült le és mondta azt a többieknek, hogy: „Tudjátok, a tisztaság, a jó erkölcs a megoldás!” Senki nem beszél így, nem ezt lehet hallani. Hanem azt hallhatjuk, amit Kellie említett: „Már 15, 16, 17 éves vagy, eléggé felnőtt ahhoz, hogy ilyen döntéseket hozz.” De nem számít, mennyi idős vagy, egyedül az Ige tesz téged alkalmassá arra, hogy dönts. Ezért, ha így tekintünk az életre, Isten Igéje felé fordulunk. Ki kell kapcsolnunk azt a másik hangot, és ezt kell hallgatnunk. Érted, ugye? És mondd ezt: „Istenem, tudom, hogy az egész világ mondja a magáét…” Mert csak harminc másodpercre kell leülnöm a tévé elé, hogy tudjam, mit várnak el tőlem. „De én tudni akarom, hogy Te mit mondasz minderről.” 

K: Nézzünk meg még néhány Igét, hogy meg tudjam mutatni, mit mondott erről az Úr. Az 1Korinthus 5,9 szerint: „Azért írtam nektek a korábbi levelemben, hogy ne legyetek szorosan és rendszeresen közösségben szemérmetlen és tisztátalan emberekkel” (AMP). Nem a világi emberekről beszél itt, akiket ki kell onnan hoznunk, akik felé szolgálunk. Nem, azt mondja: ne barátkozzatok, ne közösködjetek a gyülekezetben olyan emberekkel, akik tisztátalanok. A világban tisztátalannak lenni az más, hiszen ők csak ezt tudják. Úgy viselkednek, ahogy az „atyjuk”. De a gyülekezetben… Figyelj rá, vigyázz az olyan barátaiddal, akik állandóan a jó és rossz határán táncolnak. Ne légy közösségben a tisztátalansággal! Az Úr nagyon világosan fogalmaz. Az 1Korinthus 6-ban mondja az Ige, hogy a testetek a Szent Szellem temploma. De a szövegkörnyezetében szeretném felolvasni ezt a részt. A 13-as vers: „A test azonban nem a paráznaságnak [szexuális kicsapongásoknak, szélsőséges testiségnek] rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek [rendeltetett, hogy megváltsa, megszentelje és feltámassza]. Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az Ő ereje által.” A testünkről beszél itt, arról, hogy meg vagyunk kísértve. De van erőnk. Az Úr nem mondja: „Ne tedd ezt”, ha nem adott volna erőt arra, hogy megállhassunk. Ugyanaz az erő, ami feltámasztotta Krisztust a halálból, benned van, hogy képes légy megcselekedni, amit tőled kér, hogy meg tudd tenni, amit Ő helyesnek mond. Így folytatja: „Nem tudjátok és nem látjátok, hogy a ti testeitek a Krisztusnak, a Messiásnak tagjai, részei? Elszakítva hát a Krisztus tagjait paráznának tagjaivá tegyem? Soha! Avagy nem tudjátok-é, hogy aki paráznával egyesül, egy testté lesz vele?” Ez egy nagyon fontos szellemi megállapítás: ha egyesülsz valakivel, része leszel annak az embernek. Ő itt a fiam, Max. Beszéltem és tanítottam neki a tisztaságról, a fiú-lány kapcsolatról, a párkapcsolatról. Elmondtam neki, hogy csak egy esetben lehetséges az, hogy az ember valaki mást „követ”, és az nem különíti el őt az Úr iránti szeretetétől. Van egy szenvedély és törekvés benned arra, hogy megtedd, amit az Úr vár tőled, de egy másik ember után járni… Csak akkor teheted ezt meg úgy, hogy ugyanaz a szenvedély megmaradjon benned az Úr iránt, megmaradj az elhívásodban, és tisztán halld az Ő hangját, tehát hogy ne térj el Tőle, ez csak akkor lehetséges, ha ő az a bizonyos ember, aki hozzád tartozik. És ez része Isten tervének az életedre nézve, ezért nem szakít el Tőle. 

J: Hiszem, hogy Pál ezért írt a második levelében úgy a korinthusiaknak, hogy ne legyenek felemás igában. Ez azt jelenti, hogy ne menj bele, ne kerülj ilyen kapcsolatba hitetlennel. Nem azt mondta, hogy ne legyél közösségben úgy általában a rossz emberekkel. Nem feltétlenül csak szexuális kapcsolatokról beszél, hanem sokkal inkább arról, amit konkrétan említ is, hogy ne legyetek hitetlenekkel felemás igában. A legfontosabb dolog az életedben, a legszilárdabb, legtartósabb dolog, amihez valaha is ragaszkodhatsz az, amit hiszel. Ahogy beszélsz és cselekszel, annak a visszatükröződése, amiben hiszel. És olyan nagyon fontos ebben a korban – és persze minden korban –, hogy mielőtt belekezdenénk egy párkapcsolatba, vagy bármilyen emberekkel való kapcsolatba, tudjuk és értsük: „Uram, ez az, amit Rólad hiszek.” Hiszem, hogy az életben a legfontosabb a vágyódó szeretet, ami arra vezet minket, hogy akarjuk ismerni az Atya szívét. Ha olyan valakivel kapcsolod össze magad, aki nem osztozik ebben a szenvedélyben, ebben a hitben, akármennyire jó is, és bármilyen jók is a szándékaid, igenis hatással lesz rád. Hiszen ez így lett elrendelve, a kapcsolatok azért adattak, hogy a felek kölcsönösen hatással legyenek egymásra. De ez éppen emiatt ennyire fontos. Azt hiszem, ezért mondja Pál elsőként ezt. Ha hívő vagy, légy óvatos azzal, hogy intim, közvetlen kapcsolatba, bármilyen párkapcsolatba kerülj valakivel, aki nem hisz abban az Istenben, akiben te hiszel. 

K: Vagy aki nem hisz olyan meggyőződéssel! Úgy értem, lehet gyülekezetbe-járó az illető, de nincs erős hite. A 18-as vers arról beszél, hogy a tested templom. „Kerüljétek az erkölcstelenséget és a szellemi lazaságot, szabadosságot, nagy ívben kerüljétek a tisztátalanságot, sőt a kételkedő szavakat is. Minden egyéb bűn, amit az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráznaságot, szexuális tisztátalanságot követ el, a saját teste ellen követ el bűnt. Nem tudjátok, hogy a ti testetek a Szent Szellem temploma, igazi szentélye, aki bennetek lakik, és akit ajándékképpen kaptatok az Istentől?” (5,18. AMP)

(A fenti tanítás megjelent az Örömhíradó újság 2005. szeptemberi számában.)


UTÓSZÓ

(B. Csilla, a fordító kiegészítése) 

Kellie Copeland-Kutz Kenneth és Gloria Copeland kisebbik lánya, ő vezeti a Kenneth Copeland Ministries (KCM) gyermekrészlegét (6-10 éves korig).
Ez egy nagyon jól kiépített gyerekszolgálat, számos filmet is készítettek, rendszeresen jelenik meg külön újság gyerekeknek, tiniknek, nagy ifjúsági alkalmakat szerveznek.

Jeremy Pearsons Kenneth Copeland idősebbik lányának, Terrinek és George Pearsonsnak a fia, az EMIC ifjúsági vezetője (14-18).
A közzétett tanítások a KCM tévéműsorának lejegyzett változatai.

A Pearsons családnak Eagle Mountain International Church néven saját szolgálata van, ami a Copeland szolgálattal közösen működik. Jeremy 25 év körüli, ő az EMIC ifjúsági vezetője. A Daystar nevű keresztény tévéadón a Copeland családnak naponta sugározzák a műsorát, ezen a júliusi héten Kellie és Jeremy szolgált a fiatalok felé. A kamaszokkal kapcsolatos tanítások onnan származnak. Nem tudtam mindegyik adást felvenni, pedig nagyon fontos dolgok hangzottak el. Ami különösen hangsúlyos volt, az megmaradt az emlékezetemben, ezt összefoglalva adom közre. Jeremy mondta ki azt, ami nekem is a szívemen van, hogy mi is a célja a gyerekszolgálatnak, ez a szülőknek szóló részben található. Én is mindig arra törekedtem, hogy a felétek való őszinteséget, engedelmességet erősítsem a gyerekekben, mert ti vagytok azok, akik a legtöbbet tehetitek értük, soha senki másnak nem fognak annyit adni a szavára, mint a tiétekre, még akkor is, ha ez néha nem így látszik. A ti életetek állandó példaként van előttük, ahogy Kellie is mondja, fel vagytok kenve arra, hogy a tanítóik legyetek. Számomra az a lényeg, hogy ezt az összetartást erősítsem, és a gyerekek között kiépüljenek azok a kötelékek, barátságok, amik segítenek majd nekik a világtól függetlenül élni, hogy ne csak a világi barátok hatása legyen jelen az életükben. Ezek a tanítások nagyon fontosak számukra, mert ebben a témában a világ rengeteg információt zúdít rájuk, de azokat sajnos nem lehet áldottnak és értékesnek nevezni, ismerniük kell ezzel kapcsolatban is az igazságot. 

A PÁRKAPCSOLATRÓL

    Ami nekem nagyon sokat jelentett, hogy nem a törvény oldaláról közelítették meg ezt a témát, hanem az áldások, az Úrral való személyes kapcsolat oldaláról. Azt hangsúlyozták, hogy mindig azon az úton kell maradni ahhoz, hogy boldog és teljes életet éljünk, amit Ő jelölt ki számunkra. Ez viszont azt is jelenti, hogy nincs szüksége senkinek „szárnypróbálgatásokra”. Ahogy Jeremy fogalmazott: Ádámnak is csak egy Évája volt! Amit ma tapasztalatszerzés címen reklámoz a világ (tele van minden szexuális utalásokkal, még a téli gumit is így hirdették egy óriásplakáton, a filmek is csak erről szólnak, a valóság-showkról nem is beszélve), az az ördög hazugsága és egyik eszköze arra, hogy lopjon és pusztítson. A gyerekek már fiatalon ilyen dolgokkal szembesülnek, de helytelen megközelítésben. Mert igenis fel lehet készülni egy majdani párkapcsolatra, házasságra – az Úrral. Nincs szükség tapasztalatokra. Akinek a szívén van egy társ, annak az Úr készített is, de nem szabad türelmetlenül felcserélni azt Ábrahám módjára.
    A gyerekek dönthetnek, hogy az Úr tanítását követik, ha látják ennek az előnyeit. Képesek felismerni, hogy nem ad nekik semmi jót, semmi többet, ha azon a bizonyos illetőn kívül kapcsolatot kezdenek valakivel. Ez egy elhatározás, egy szívbéli hozzáállás. És ha ez megtörténik, nem fognak azután vágyódni, ami a világnak van, a sok üres kapcsolat után, amiből mindenki valamit elveszítve jön ki, mert csak Isten terve iránt lesz bennük kívánság, hiszen megértették, hogy Ő a legjobbat akarja számukra. Ha egy „a tervbe nem illő” személy leköti a figyelmüket, akkor az Úr háttérbe szorul, nem képesek úgy ’hallani’ Tőle, nincs meg Vele a megfelelő kapcsolatuk – a szép egyenes útról egy kerülőre térnek. A tanítás szerint ez már csak azért is sajnálatos, mert késleltetheti azt, hogy az igazival találkozzon az ember – ennek idejét nem lehet törvényszerűsíteni, lehet az tizenévesen is. És persze egész életünk lényege, hogy betöltsük, amiért itt vagyunk, ezt viszont csak az Úrral járva vagyunk képesek megtenni.
    A műsorban elhangzott, hogy már akár 12-13 évesen is meghozhatja valaki azt a döntést, hogy nem próbálkozik mindenféle randikkal, mert igenis fel fogja ismerni, ha ott áll előtte az Úrtól való társ. És ekkor nem jelent majd számukra igazi kísértést az, amit a világtól látnak. A műsorban mindig voltak vendéggyerekek, Kellie sajátjai és mások is. Egy testvérpár (két lány) idősebb tagja elmondta, hogy ő még nem így élte fiatal éveit, a húga viszont igen. Így utólag látja az óriási különbséget: mennyi csalódástól, fájdalomtól kímélhette volna meg magát.
    Egy világi kapcsolat nem tud semmit adni az embernek. Ebben én is mindig biztos voltam, de úgy voltam vele, hogy ha nem mennek „túl messzire”, talán még nem olyan nagy baj. Kelliék elmondták viszont, hogy sok tapasztalat alapján ennek egy olyan hátulütője is van, hogy amikor már tényleg a családalapítási korba érnek ezek a fiatalok, előjön belőlük, hogy hiányolják önmagukat. Hiszen az addigi kapcsolataikban mindig alkalmazkodtak, mindig fel kellett adniuk magukból valamit. És amikor már tényleg komoly lenne a helyzet, nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak alkalmazkodni. Egy kapcsolat pedig mindkét fél részéről alkalmazkodást igényel. De két embernek, akiket az Úr adott egymásnak társul, egymáshoz kellene alkalmazkodni, nem pedig ahhoz a valakihez, aki a sok kitérő során megmaradt. Az a két ember az igazi énje miatt illik össze, nem jó azzal kezdeni a kapcsolatukat, hogy felépítgetik magukat a romjaikból.
    Egy nem Isten akaratában lévő kapcsolattal tehát sokat lehet veszíteni, megnehezítheti az életet, komoly lelki sérüléseket okozhat. Gyakran mennek tönkre miatta jó barátságok, mert ha a szerelem már nem működik, nem tudnak újra csak barátok lenni. Az Úr által támogatott párkapcsolat nincs tele kérdőjelekkel, vannak mindkét oldalon csiszolandó dolgok, de nem ez uralja: szép és jó együtt, de vajon meddig? Amíg valakivel szemben ilyen bizonytalan „szerelmet” érez az ember, nem szabad vele kezdeni. Az Úrral biztosra lehet menni, hiszen nem hagy kétségek között. (Szerintem ez az oka annak a jelenségnek is, hogy ma olyan sokan csak együtt élnek, nem házasodnak össze. Többeket megkérdeztem, miért nem? Szinte mindenki azt felelte, hogy az csak egy papír. Na de akkor, miért félnek tőle annyira?! Azért, mert nem tudják, hogy mikor kellene majd felbontaniuk, nem biztosak a kapcsolat tartósságában, életképességében, és félnek a helyzetet még jogi kötésekkel is nehezíteni! Egy ilyen kapcsolat egyértelműen nem áldott és kerülendő.) Nem kell tehát próbálkozni, Isten a hit Istene, nem pedig a kétségeké! Amíg nem teljesen biztos mindkét ember a szívében, addig nincs értelme a randevúknak.
    Arról is szó volt persze, hogy mennyire nem helyes a házasság előtti testi kapcsolat, de én ebbe most nem mennék bele, a legtöbb gyereknél ez a hitem szerint még nem aktuális kérdés, bár ők a csókot is ide sorolták. De persze, ha az eddigiek, a járjunk – ne járjunk kérdés rendben van, akkor ezzel sincs gond.
    A világban erről nem lehet hallani, ezért voltak nagyon fontosak ezek a tanítások. Ha ezt valaki a szívében helyére teszi, már pedig képesek ezt megtenni, akkor nem jelent fájdalmas lemondást, mert tudják, hogy mire tartogatják magukat. A többiekkel szemben persze ezt fel kell tudni vállalni. Fontos, hogy ehhez a döntésükhöz megerősítést kapjanak a gyerekek.
    Kellie elmondta, hogy a szülők és a pásztor feladata, hogy ezt a legjobb képességük szerint elmondják a gyerekeknek, de dönteni ők fognak. Ez szerintem nagyon fontos! Ha esetleg a tanítással ellentétesen választanak is, az nem kudarc, mert az elvetett mag munkálkodni fog bennük. Könnyebb lenne az életük egy ilyen helytelen döntés nélkül, de az a mag élni fog bennük, és ki fogja őket onnan hozni!