2005. 08. 19.
Kenneth
E. Hagin (1981)
MIT TEGYÉL A SZERETTEID ÜDVÖSSÉGÉÉRT
A
szolgálatban töltött éveim során az egyik leggyakrabban feltett kérdés arra
vonatkozott, hogyan vezessék üdvösségre a hívők a családtagjaikat. Íme, az Úr
Igéjére alapozott válaszom.
Először is: ismerjük fel, hogy az Atya a Szent Szellemen keresztül
vonzza magához az embereket. Amikor az Igét prédikálják, a Szent Szellem meggyőzi az
embert az Ige által.
Jézus azt mondta: „Senki sem jöhet énhozzám, hanemha az
Atya, aki engem elküldött, vonzza azt: én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.”
(János 6:44 – angol fordítás)
Másodszor: imádkozz azért, hogy Isten küldjön valakit az illető
hozzátartozód útjába. Jézus azt mondta a Máté 9:38-ban: „Kérjétek azért
az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.” Erre
később még részletesebben visszatérünk.
Mindazonáltal én nem hiszek abban, hogy bármilyen
szabályszerűséget meg lehetne állapítani a lélekmentésre vonatkozóan, ami mindenki
számára működne. Isten az egyik embert így vezeti, a másikat pedig máshogyan.
Mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy a Szent Szellemnek van létfontosságú
munkája abban, hogy az embereket Jézushoz vonzza.
Előfordul, hogy a családtagjaiddal lesz a lehető legnehezebb dolgod.
Nagyon gyakori, hogy nem hallgatnak rád. Általában igaz, hogy jobban teszed, ha nem
próbálsz meg ilyen téren foglalkozni velük. Ne érts félre – időnként a Szent
Szellem vezethet téged máshogy. Most általános tanácsokról beszélek.
HOGYAN NYERT
AZ ÉN CSALÁDOM ÜDVÖSSÉGET
Tinédzser koromban születtem újjá. Néhány rokonom úgynevezett
névleges keresztény volt. Tudták, hogy Jézus a Megváltójuk, de ennél nem igazán
terjedt tovább a tudásuk. Ami azokat a családtagjaimat illeti, akiknek nem volt
üdvösségük – és ebbe olyan rokonok is beletartoztak, mint a nagynénim, nagybácsim
és az unokatestvéreim – azt a vezetést vettem Isten Szellemétől, hogy soha ne
hozzam nekik szóba az üdvösséget. Az egyik módja annak, ahogy a Szent Szellem vezet
bennünket: a belső bizonyosság, belső meggyőződés. Bizonyos voltam a szellememben,
hogy ha a rokonaim látják az életemben Jézus Krisztus valóságosságát, ők is mind
akarják majd. (Ez a természetes világban is igaz. Például, ha tudod, hogy valakinek
van egy jó receptje, meg akarod szerezni.)
Isten Igéje szerint „a test gyakorlásának kevés haszna van,
de az istenfélelem mindenre hasznos…” (1Tim. 4:8) A hasznos azt jelenti, hogy
kifizetődő. A 15. versben így folytatta Pál: „Ezeken elmélkedj… hogy a te
nyereséged mindenki előtt nyilvánvaló legyen.” (angol fordítás)
Soha semmit nem mondtam az Úrról a közeli hozzátartozóimnak, és
soha egyiküket sem kértem meg, hogy fogadják el az üdvösséget. Tizenhét évesen
kezdtem prédikálni, de soha nem kértem őket arra, hogy jöjjenek el és hallgassanak
meg. Eljöttek, de én nem kértem őket erre. Soha egy szót nem szóltam egyiküknek sem
az üdvösségről. Az volt a vezetésem, hogy ne tegyem. Tudtam a szellememben, hogy nem
lenne jó.
NE NYAGGASD ŐKET!
Ha zaklatod a rokonaidat, szabadulni akarnak majd tőled.
Mielőtt újjászülettem és elkezdtem volna prédikálni, soha nem imádkoztunk az
asztalnál, de később mindig megkértek, hogy mondjak áldást. Ezen kívül soha semmi
mást nem mondtam nekik. Az évek során azonban mégis mindegyikük üdvösségre jutott!
Megfigyeltem, hogy a két leggyakrabban elkövetett hiba, amit az
emberek a családjukkal elkövetnek:
Igen, a Biblia tanítja a bizonyságtételt, de emlékezzünk csak a régi közmondásra:
Többet ér a tett, mint a szó. (Angolban: A tett hangosabban beszél, mint a szó.) Ez
azt jelenti, hogy amit teszel, az olyan hangosan szól, hogy az emberek gyakran nem is
tudják meghallani, amit mondasz. Ez különösen igaz akkor, ha nincs összhangban az,
amit cselekszel, és az, amit mondasz. Vagyis: azoknak, akik sokat beszélnek, lehet, hogy
nincs elég „cselekedetük”, ami alátámasztaná a tanúságtételüket.
Egyszerűen hagytam, hogy az életem legyen bizonyságul a rokonaim
előtt, és láttak valamit az életemben, amit ők is akartak. Azt hiszem, ez a
legnagyobb bizonyság. Az életed hatással tud lenni a házastársadra, a gyermekeidre
és az összes rokonodra.
Amellett, hogy nem tettem bizonyságot a családomnak, imádkoztam
értük az évek során. Kifejezetten az egyik rokonomért imádkoztam, amikor nagyon
nehéz megpróbáltatásokon ment keresztül a családjában.
Egy nap, amikor éppen a szülővárosomban voltam egy elintéznivaló
miatt, láttam egy ismerős alakot az utcán, akinek a járása arra a bizonyos rokonomra
emlékeztetett. Amikor azonban félrehúztam mellé az autóval, úgy láttam, mégsem ő
az, és tovább hajtottam.
Néhány háztömbnyire egyszer csak belém nyilallt, hogy édesanyám
azt mondta: ez az illető olyan sokat fogyott, hogy meg sem ismerném. Tényleg nem
ismertem meg, olyan elgyötört volt. Gyorsan így szóltam hangosan: „Drága Istenem,
mentsd meg őt … (mondtam a nevét)!”
Egy hang a hátsó ülésről így felelt: „Nos, éppen ezt
próbálom tenni.” Olyan tisztán hallottam, hogy körülnéztem, hogy nem bújt-e el
hátul valaki. Aztán hirtelen megértettem valamit: az időmet pazaroltam azzal, hogy
így imádkoztam ennek az embernek az üdvösségért, mert Isten egész életében ezen
munkálkodott.
IMÁDKOZZ A(Z ARATÓ) MUNKÁSOKÉRT
Egy Ige jutott az eszembe. Jézus azt mondta a
Máté 9:38-ban, hogy „Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön
munkásokat az Ő aratásába.”
Lehúzódtam az út szélére és leállítottam az autót. Lehajtottam
a fejemet, és így imádkoztam: „Drága Uram, tudom, hogy nem sokat érne, ha
odamennék és beszélnék ezzel az emberrel, mert tudom, hogy nem hallgatna rám. De
biztosan van valaki, akire hallgat. Én nem tudom, ki ez a személy, de Te igen. Küldj az
útjába valakit, hogy bizonyságot tegyen neki!”
Nem működött az, ahogy tizenöt évig imádkoztam: „Istenem,
mentsd meg XY-t!” Egyszer kértem imádságban azt, hogy küldjön az Úr egy munkást
az ő útjába, és két héten belül találkozott valakivel, aki imádkozott vele és
hatással volt rá. Édesanyám elmondta, hogy vett egy Bibliát és elkezdett
gyülekezetbe járni.
Miután átéltem ezt a nem mindennapi megtapasztalást, elkezdtem az
Igét tanulmányozni. Azokban a gyülekezeti körökben, ahova abban az időben tartoztam,
mindig így imádkoztunk: „Istenem, mentsd meg az elveszetteket! Istenem, mentsd meg az
elveszetteket! Istenem, mentsd meg az elveszetteket!” Sehol nem találtam azonban a
Bibliában azt, hogy: „Imádkozz, hogy Isten megmentse, üdvözítse az
elveszetteket!”
Ehelyett azt találtam, hogy Jézus ezt mondta: „Kérjétek
azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.” Az
aratnivaló már csak arra vár, hogy learassák! Egyszerűen csak munkásokra van
szükség, hogy arassanak.
Van valaki, aki tud beszélni a rokonaiddal akkor is, ha te nem tudsz.
Meg kell ezt értened.
AZ IMÁDSÁG
SZEREPE
Abban hinni azonban, hogy egy aratómunkás találkozik a te elveszett
rokonaiddal – nem az egyetlen módja annak, hogy üdvösségük legyen. A szellemedre
kell figyelned, hogy útmutatást kapj arra nézve, hogy hogyan érheted el az illetőt.
Valami működni fog. Az egyik dolog, amit tehetsz, hogy közbenjársz érte.
Gyakran előfordul, hogy amikor az elveszett rokonainkért imádkozunk,
sírunk, vagy nyelveken, szellemben imádkozunk. Többé-kevésbé megpróbáljuk mi
magunk véghezvinni testből. Megpróbáljuk rávenni Istent, hogy tegyen valamit,
megpróbáljuk kierőltetni, hogy történjen valami.
Valójában azt kell tennünk, hogy tanulmányozzuk az Igét, Isten Szellemére
támaszkodunk és megbízunk benne, hogy a szeretteink megismerik az üdvösséget. Az
Igét kell az első helyre tennünk. Semmilyen imaélet nem lesz sikeres, ha nem Isten
Igéjén alapul.
Vedd észre: lehet, hogy rajtad múlik megkapod-e a választ!
Gyorsabban tud jönni a megnyilvánulás, ha Isten Igéje mélyen gyökeret vert benned. A
Biblia azt mondja, hogy „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje
által.” (Róma 10:17) Tehát: erősebb a hited, ha sok van benned az Igéből.
Ez az oka annak, hogy napokig nem imádkozom dolgokkal kapcsolatban,
addig, amíg át nem tanulmányozom alaposan, mit mond az Ige abban a témában. (A
vészhelyzetek mások.) Ha az adott helyzet évek óta fennáll és nem változott, akkor
néhány nap múlva még mindig ugyanaz lesz, és van időd tanulmányozni, hogy mit mond
róla az Ige. Csak járd körül a dolgot! Elmélkedj rajta!
Néha napokra elmentem, hogy egyetlen dolgon elmélkedjek. Három-négy
nap múlva úgy vettem észre, hogy olyan erős a hitem, hogy akkor sem tudnék
kételkedni, ha akarnék. Az Ige belém épített valamit.
Jézus azt mondta a János 15:7-ben: „Ha énbennem maradtok,
és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az
néktek.” Látod, csak azután vagy képes hatásosan imádkozni, miután Isten
Igéje benned él.
Mivel Isten Szelleme tudja – nem mi –, kit lehet megérinteni,
lehet, hogy arra vezet téged, hogy olyan emberért járj közben, akit alig ismersz,
ahelyett, hogy a családtagjaidért vagy barátaidért imádkoznál. Ha ilyen módon
imádkozol, bizonyos idő elteltével észre fogod venni, hogy az imádság terhe
felemelkedik és a megkönnyebbülés szelleme száll rád. Néha az ember elkezd nevetni.
Nagyon gyakran előfordul, hogy Szellemben nevetek vagy énekelek. Miért? Amikor a teher
felemelkedik, az azt jelenti, hogy a válasz biztosított, annak ellenére, hogy még nem
látszik.
2.
rész
Néhány
évvel ezelőtt tanulmányoztam, hogy mit mond az Újszövetség a hívő hatalmáról.
Még csak nem is gondoltam a rokonaimra, akiknek nem volt üdvösségük. Azonban amikor a
2 Korinthus 4:4-et olvastam, ahol Pál azt mondja, hogy e világ istene, a sátán
megvakította azoknak az elméjét, akik elveszettek, kezdtem megérteni valamit.
Meg kell törnünk az ördög erejét az elveszett rokonaink felett,
mert az ördög vakította meg az elméjüket és úgy is tartja azt.
Amikor megértettem ezt az igazságot, így gondolkodtam: Ha ez igaz
— és tudtam, hogy igaz, mert benne van Isten Igéjében —, akkor, ha működtetni
tudom ezt Dub testvéremen, akkor bárki máson is, mert ő a család fekete báránya.
Sok bűnös van, de ő a legrosszabb eset. Ha nála működik, bárkinél fog!
Az egyik kezemmel felemeltem a Bibliámat, a másik kezemet felemeltem
a Menny felé, és ezt mondtam: „Az Úr Jézus Krisztus nevében megtöröm az ördög
erejét a testvérem, Dub élete felett és követelem a szabadulását! Ez azt jelenti,
hogy szabaddá válik az ördögtől és teljes megváltást jelent Jézus nevében.
Ámen.”
Tizenöt éven át imádkoztam, és időnként böjtöltem is Dubért.
Úgy látszott, egyik sem használt. Sőt, látszólag minden még rosszabb lett. De
miután egyszer elimádkoztam ezt, megtörtem az ördög erejét Dub élete felett, és a
dolog le volt zárva. Még gondolati szinten sem érintettem, nem is gondolkodtam rajta.
Körülbelül egy hét telt el. Aztán a következő gondolat jött:
„Ugyan már! Csak nem hiszed, hogy az öreg Dub valaha is újjászületik, ugye?”
Elkezdtem gondolkodni a helyzeten. És ez egy kritikus pontja a
megváltásnak, a hitnek és bárminek, amit szeretnél Istentől kapni: Amíg a sátán
képes téged az észérvek, az elme területén tartani, minden alkalommal legyőz téged
– minden csatában, minden konfliktusban. De ha te tartod őt a hit küzdőterén,
minden esetben te győzedelmeskedsz felette!
Egy pillanatra elkezdtem gondolkodni rajta. Aztán leállítottam az
elmémet és nem gondolkodtam rajta többet. (Képezheted magadat abban, hogy ezt meg tudd
tenni, de ez időt és szorgalmat igényel.)
Valahonnan mélyről belőlem, a szellememből, előtört valami. A
számon át jött ki, és nevetni kezdtem – a bensőmből.
Azt mondtam: „Nem, nem, nem gondolom, hogy Dub megváltást kap.
Tudom! Tudod, sátán, fogtam Jézus nevét és megtörtem az erődet Dub felett, és
követeltem, hogy váljon tőled szabaddá és a teljes megváltását is.”
Ha az ördög rá tudott volna venni, hogy kezdjek el így gondolkodni:
„Hát, remélem, hogy újjászületik… nem tudom, hogy így lesz-e vagy sem… talán
igen”. Ha ezt tettem volna, legyőzött volna. De kikapcsoltam az elmémet és
megtagadtam, hogy ezen gondolkodjak.
Dub két héten belül újjászületett.
Ez csak egyik módja annak, ahogy imádkozhatunk a szeretteink
üdvösségéért. Más rokonaimért máshogyan imádkoztam, ahogy az Úr vezetett engem.
Ez mind az Igéhez és a Szellemhez vezet vissza. Minden kereszténynek
bele kell kerülnie az Igébe, és tanulmányoznia kell, mit mond a Biblia az
elveszettekért való közbenjárásról.
Az emberek gyakran helytelenül imádkoznak és megnyitják az ajtót
az ördögnek. Úgy imádkoznak: ”Uram, hozd őt be bármi áron!” De Jézus már
megfizette az árat! Ilyeneket lehet hallani: „Nos, Isten arra használta ezt a
tragédiát, hogy üdvösségre vezesse őt”. De ez a fajta gondolkodás nincs
összhangban a Bibliával.
Születtek újjá emberek háború idején, amikor bombák potyogtak az
égből, de ez nem Isten útja volt az üdvösségükre! Természetesen Ő ott van, ha az
emberek Hozzá fordulnak, de neked nem kell tragédiákért imádkozni az emberek
életében, hogy az majd ráveszi őket, hogy Istenhez forduljanak!
Nagyon fontos, hogy rá kell bíznod magad Isten
Szellemére, és bölcsesség kell ahhoz, hogy tudd, mikor kell beszélned az elveszett
rokonaiddal, és mikor kell csöndben maradnod. És ezalatt imádkozni kell értük.
Soha nem kételkedtem abban, hogy a közvetlen családomnak
üdvössége lesz. A feleségem már újjá volt születve, amikor összeházasodtunk és
később két gyermekünk lett. Soha nem támadt olyan gondolatom, hogy a gyerekeimnek nem
lesz üdvössége. Tudtam, hogy lesz nekik.
Isten családokkal foglalkozik, és a férfinek kell a vezetőnek
lennie. A legtöbb esetben, ha a férfi keresztény lesz, Istennel jár, ő a feje a
háznak, és imádkozik, valamint odaadó a családjával szemben, a családja végül
követni fogja őt.
Ha szülőkön a sor, hogy „követeljék” a családjukat, néhány
dolgot meg kell tenniük. Az ő útjának módja szerint kell felnevelniük
a gyermeküket (úgy kell nevelniük a gyermeküket, ahogy annak majd járnia kell - angol
ford., Péld. 22:6). Az Úr tanítása és intése szerint kell nevelniük őt (az
Úr tanítása és feddése szerint – angol ford., Efézus 6:4), tanítaniuk kell neki
az Igét.
Ha a fiatalok próbálnak a még újjá nem született szüleik felé
szolgálni, nekik is arra van szükségük, hogy a Szellem vezesse őket. Ismerek olyan
gyerekeket és tinédzsereket, akik újjászülettek és a szüleiket is az Úrhoz
vezették. Másrészt viszont olyan tinédzsereket is ismerek, akik szakadást okoztak
maguk és a szüleik között, mert túl gyorsan akartak előrehaladni és túl
erőszakosak voltak a bizonyságtétellel.
Érdekelhetnek mások és nehezedhet rád súllyal a sorsuk, de nem
tudsz vastörvényeket lefektetni, és azt mondani: „követelhetem valaki más
üdvösségét”, csak azért, mert azt akarod, hogy újjászülessenek. Természetesen
azt akarjuk, hogy mindenki újjászülessen, de ebbe az illetőnek is van beleszólása.
Az ember saját akarata vesz részt abban, hogy elfogadja, vagy elutasítja Jézust.
Ha az ördög ereje már meg lett törve az ember élete felett, ha
már szabad arra, hogy döntést hozzon, akkor általában helyesen dönt. De ha az
elméje meg van vakítva, akkor természetesen nem tud helyes döntést hozni.
Mindenesetre az az általános, hogy az emberek az Úrhoz térnek, ha a sátán ereje
egyszer meg lett törve felettük. Nem lehet azt mondani, hogy minden esetben így van,
mert egyes emberek önszántukból, tudatosan nem akarják követni az Urat.
Vannak tehát irányelvek, és a legtöbb esetben ezeket úgy találod
meg, ha tanulmányozod az Igét. Ahol pedig nincsenek, ott arra kell hagyatkoznod, amit a
Szent Szellem mond neked, hogy tégy.
Hadd küldje az Úr a szeretteid útjába azt az embert, akit ő akar.
Talán azt szeretnéd, ha újjászületnének és egy bizonyos gyülekezetbe kezdenének
el járni, de lehet, hogy újjászületnek és egy másik gyülekezethez fognak tartozni.
Az a legfontosabb, hogy az emberek újjászülessenek, és a Mennyországba kerüljenek!
Attól függetlenül, hogy az emberek meggyógyulnak-e és szólnak-e
nyelveken, még a Mennybe kerülnek, ha újjászületnek. Más szavakkal: beteg testtel
lehet a Mennyországba kerülni, de bűnös, újjá nem született szellemmel nem. És ha
egyszer újjászülettél, a Mennybe kerülsz attól függetlenül, hogy
megkeresztelkedtél-e a Szent Szellemben vagy sem.
A legfontosabb dolog az üdvösség.
KRISZTUS NAGYKÖVETEI
Nem kell tökéletesnek lenned ahhoz, hogy lélekmentő légy.
Előfordult már, hogy az Úrhoz akartál vezetni valakit, de féltél,
mert nem érezted ehhez elég képzettnek magad? Vagy azért haboztál, mert nem tudtad az
egész Bibliát kívülről idézni?
Ahhoz, hogy valakit az Úrhoz tudjunk vezetni, csak hajlandónak és
engedelmesnek kell lennünk. Ez az a két jellemvonás, amit Isten keres.
Mindannyian emberek vagyunk, és mindegyikünk követ el hibákat.
Lehet, hogy voltak esetek, amikor tudtuk, hogy Isten arra vezetett minket, hogy
szolgáljunk valaki felé, de nem tettük meg, amit kért.
Ilyen esetben meg kell ezt bánnunk, meg kell térnünk, tovább kell
lépni, és nem szabad hagyni, hogy ez visszatartson minket attól, hogy megtegyük, amire
Isten elhívott minket. Péter apostol hibázott, amikor háromszor megtagadta Jézust, de
Pünkösd napján Jézusról beszélt az embereknek, és közel háromezer embert vezetett
az Úrhoz!
Legyen ez példa előttünk! Ne engedd, hogy a hibáid miatt
eltávolodj Istentől! Legyenek inkább emlékeztetők arra, hogy Nélküle semmit sem
tudunk tenni!